A mai napot a megszokott tornával kezdtük, a tesók ezúttal szuperhősökként leptek meg bennünket. A reggeli ima során a mai Kultúra és művészet nap kapcsán arról beszélgettünk, hogy Istent nagyon sok műalkotásban megláthatjuk és mi is létre tudunk hozni mindannyian valami szépet talentumaikat kihasználva.
Reggeli után (csokoládés croissant, tej, tízórai: alma) a szállásra visszatérve elkezdtük a bőröndökbe csomagolni mindazokat a dolgainkat, amelyekre már biztosan nem lesz szükség, hogy ne a holnapi induláskor kelljen kapkodni velük, majd lementünk a strandra, mivel a mára tervezett első programunk a sárkányhajózás volt. Szerencsére nem volt viharjelzés, így közös evezésre hangolódva több kört is megtett a csapat az öbölben, diákjaink itt a gyakorlatban élvezhették a befektetett munka gyümölcsét.
Ezt követően szabad programot kapott a társaság (a fürdést ezen a napon az átmeneti hidegfront és a várható veszélyjelzések miatt nem kockáztattuk meg), amit önfeledt csocsózással töltöttek el.
Tarhunyáshúsból és amerikai palacsintából álló ebédünk után (uzsonna: banán) először megnéztük a csak édenkertnek nevezett bibliai kertet, amelyet tavaly alakítottak ki a tábor területén. A Szent Erzsébet forrás, a Rózsák tava, a fa harangláb és a növények egyaránt hangulatossá teszik ezt a kis kertet. Tanulóink bibliai idézeteket kereshettek meg és sok érdekességet hallhattak Mózes, Szűz Mária, Péter apostol életéről, kiegészítve előzetes ismereteiket. Szépen szerepeltek, nem hoztak szégyent hitoktatóikra. Búcsúzóul elénekeltük iskolánk himnuszát is.
Majd ismét lesétáltunk a strandra, ahol előbb ismét az asztali focinak hódolhattak a gyerekek, majd teljesízettük a Lehetetlen küldetés kihívás feladatait, ahol a keresztény értékrend alapján átélhették diákjaink, hogy közös összefogással a legbonyolultabb csomó is kibogozható, jó együttműködéssel és stratégiával a legnehezebb akadályok is legyőzhetők.
Zöldborsófőzelék, rántott szelet és fánk vacsoránk elfogyasztását követően eljött a táborzárás ideje. Először a világoskék altáborban köszönték meg a "tesók" az itt megélt közös élményeket és jutalmazták a sportversenyek győzteseit, majd a főtéren a csapatok felvonulása után jött a záró ünnepség.
Elénekeltük közösen a Himnuszt.
Felcsendült a Nélküled is, hiszen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nevének megfelelően a történelmi Magyarország területéről is táboroztat magyar anyanyelvű fiatalokat.
Minden csapat elharsogta az indulóját, természetesen mi is a világoskékekét.
Egy érdekes rekordkísérletnek is részesei lehettünk: délután előre készülve papírrepülőket gyártottunk, hogy meg tudjuk dönteni az egyszerre felrepített papírrepülők számának rekordját. Tény, hogy sok száz repülőgép indult az égbe, némelyik többször is elstartolt, s a főteret és a színpadot is elborították a kísérlet végére.
Végezetül egy fergeteges záróbuli következett, ahol a gyerekek levezethették energiáikat, ennek is felvettük Bea nénivel felváltva a legjobb pillanatait.
Másnap még virslit, kiflit és teát kaptunk reggelire, pogácsa-bukta-alma-ásványvíz hidegcsomagot az útra. Pakolás és takarítás után közös imánkkal hálát adtunk a jó Istennek az elmúlt napokért, programokért, átélt tapasztalatokért, lélekben tanultakért egyaránt. Csomagjainkkal kiballagtunk az állomáshoz, ahol a tesók segítették a vonatra való felszállást is. Mintegy kétórás vonatozás után érkeztünk meg Székesfehérvárra, élményekben gazdagon, amelyeket a gyerekek szeptemberben minden bizonnyal elmesélnek társaiknak, s visszaidézik az Erzsébet táborban megélteket.
További képek a Zánkai nyár galériában!