Október 26.: Róma
Másnap reggel az „örök város” felé vettük útunkat. ahol első imánkat a Santa Maria in Domnica bazilikában mondtuk el, majd átsétáltunk aSanto Stefano Rotondo templomba, ahol a Rómában élő magyarokkal közösen vettünk részt a vasárnapi szentmisén.
Az első vértanú Szent Istvánról elnevezett római templom Róma egyik legjelentősebb temploma. Rómának ez a kerek alakú ókeresztény bazilikája egykor a magyar pálosoké volt és a XV. század óta a magyarok nemzeti templomaként ismert.
Róma egyik legmagasabb dombján, a Caeliuson (Celio) álló körtemplom a római magyar jelenlét egyik legértékesebb műemléke. Az V. század második felében készült Santo Stefano Rotondo bazilika jellegzetessége, hogy kör alakú, márpedig a keresztény világban ez meglehetősen ritka. Középen álló oltárát Szent István, Szent Imre és Szent László tiszteletére szentelték föl.
A XV. század közepén az antik nagyság visszaállítását szorgalmazó V. Miklós pápa az akkorra már romossá váló templomépületet az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok gondjaira bízta. Ebben szerepet játszott a két István (az első mártír és az első magyar király) névazonossága is.
A magyar pálosokat 1579-ben a magyar jezsuiták követték, itt rendezte be Szántó (Arator) István a magyar kollégiumot.
A XVI. században készültek el a falakon látható hátborzongató alkotások is. Ezeken a falfestményeken római mártírokat nyúznak, főznek, darabolnak, pörkölnek, vadállatokkal széttépetnek, keresztre feszítenek és elevenen eltemetnek. Az egyes falfestmények felett olvasható annak a császárnak a neve, aki elrendelte az egyes kínzásokat.
Mindszenty Józsefet (1892-1975) XII. Pius pápa kreálta bíborossá 1946 februárjában és római címtemplomaként a Santo Stefano Rotondo bazilikát jelölte ki számára. Ezért 2016-ban emléktáblát helyeztek el itt, amely a templomban eltemetett Lászai János római gyóntató 1523-as sírja feliratának sorait idézi, amely szerint Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad.
Szentmisénk után átsétáltunk a Lateráni Szent János Bazilikához, melynek hivatalos neve az Üdvözítő temploma, de védőszentje II. Lucius pápa által Szent János apostol, ezért inkább így nevezik a székesegyházat.
Az épület alapítása még a IV. századra nyúlik vissza és Nagy Konstantin nevéhez fűződik, aki elsőként biztosította a vallásszabadságot a keresztények számára. A bazilika jelenlegi formájában a XII. századból származik, később több pápa új részekkel bővítette.
A templom főoltára még mindig az a faoltár, mely a katakombákból került elő, a legenda szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett, bár mára már márványlap fedi. Az oltár fölött baldachint láthatunk, melyet gránit oszlopok tartanak. A kereszthajó falán azok az események vannak megjelenítve, melyek fontosak voltak az egyház szempontjából, továbbá a barokk orgona is itt került elhelyezésre. A középhajóban 12 fülke található az apostolok szobrainak. A középkori mozaikkép megmaradt eredeti formájában. A kazettás mennyezet gazdagon aranyozott, színe kék és bíborvörös. A székesegyházban megtekinthetjük Giotto híres freskóját is, mely VIII. Bonifác pápát jeleníti meg, amint meghirdeti az 1300-as szentévet. Magyar vonatkozása is van a templomnak: a jobboldali oszlopok egyikén egy emlékművet láthatunk, mely megörökíti, hogy II. Szilveszter pápa koronát küldött István királynak 1000-ben. A pápák az „avignoni fogságig” (1309 és 1375 között a római pápák a franciaországi Avignonban éltek kiszolgáltatva a politikai hatalmasságoknak), vagyis egy évezreden át a Lateránban laktak. Csak visszatérésük után költöztek át a Vatikánba.
A bazilikával szemközt ősi épület áll. Jószerivel ennyi maradt meg a régi Lateráni-palotából. Ez fogadja magába a Scala Santát (a Szent Lépcsőt). Szent Heléna hozta magával Jeruzsálemből. A hagyomány szerint ezen vezették fel Jézust Pilátus elé. A 28 faburkolatú márványlépcsőn csak térdelve lehet felhaladni. A S. Lorenzo pápai kápolna befogadására D. Fontana készítette az épületet az 1500-as években. Ritka műemlékeket és relikviákat őriz, ezért is kapta a Sancta Sanctorum, (a legszentebb hely) nevet.
Következő látnivalónk, a Jeruzsálemi Szent Kereszt Bazilika azon a helyen épült, ahol Nagy Konstantin császár édesanyjának, Ilonának palotája állt. Az elbeszélések szerint, amikor a császárfiú, Konstantin igazságtalanul elűzte magától feleségét, a 80 éves anyacsászárnő Jeruzsálembe zarándokolt, hogy engesztelésül felkeresse Jézus szenvedésének színhelyét. Utazása alkalmat nyújtott arra, hogy az akkoriban megtalált szenvedésereklyéket összegyűjtesse, és a Golgota földjével együtt Rómába szállíttassa. A kápolnában, a baldachinos oltár mögött örzik a szent Kereszt három darabját, a kereszt feliratának felét, egy szöget a keresztből, a töviskoszorú két tövisét és Szent Tamás apostol ujját.
A kegykápolna 1484 óta büszkélkedik a felejthetetlen mozaikboltozattal, a bizánci stílusú, arany izzású háttér előtt mosolygó Krisztus-arccal, Szent Ilona és más szentek alakjával.
Igazán tartalmas napunkat a barokk belvárosban tett séta zárta, ahol olyan nevezetes helyszíneket láthattunk és járhattunk be, mint a Spanyol lépcső, a Trevi-kút, a Pantheon, a Santa Maria Sopra Minerva templom, a Piazza Navona vagy a Piazza del Popolo.
További képek a Szentévi zarándoklat 2.: Róma első nap galériában!