A kertészkedés az egyik legjobb és leghatékonyabb eszköze a környezeti nevelésnek. A valódi, mély környezettudatosságot ugyanis nem a tankönyvekből, hanem a saját élményeken és tapasztalatokon keresztül lehet igazán megtanulni.
Az elmúlt időszakban a gyerekekkel és kollégákkal közösen vettük kézbe a szerszámokat, hogy teljesen megújítsuk az iskolakertünket. És a változás elképesztő!
Mi mindent alkottunk együtt?
Az erdős részen bodza, kökény, som, vadrózsa, díszalma és homoktövis. cserjék kaptak helyet, hogy igazi, biztonságos élőhelyet és táplálékot biztosítsunk a kertünk apró lakóinak.
Egy teljesen új ágyást is kialakítottunk, amely igazi fűszer- és gyógynövénybirodalom lett! Elültettünk kamillát, mentát, levendulát, citromfüvet, oregánót és kakukkfüvet is. Így a gyerekek nemcsak a formákat láthatják, hanem testközelből, az illatokon és ízeken keresztül is felfedezhetik a természet patikáját.
Az iskola előtti rész teljesen új formát öltött! A régi sziklakertet átköltöztettük, a területet pedig hullámzó mintákkal osztottuk meg. A növényeket a magasságuk szerint terveztük meg, a fenyőfa alá pedig árnyéktűrő fajtákat ültettünk, így hamarosan egy igazi virágfolyamban gyönyörködhetünk.
Az ágyásokat természetes faágakkal szegélyeztük, ami nemcsak szép, de szuper búvóhelyet nyújt a bogaraknak is.
Pillangókertben nyáriorgonákat ültettünk, mezei virágmagokat szórtunk el. Remélve, hogy kedvükre való lesz lepkéinknek.
A fenntarthatóság jegyében az ágyásokat mulccsal takarjuk be. Ez a lépés a környezettudatos kertművelés alapja: segít megőrizni a talaj nedvességét, így sokkal kevesebb vízzel is beérik a növényeink, miközben a gyomoknak sincs esélyük.
Ez nem csak munka – ez észrevétlen fejlődés és tanulás! A kertpedagógia csodákra képes. Miközben a gyerekek ültetnek, rengeteg mindent elsajátítanak:
1) Együttműködést és türelmet: Megtanulnak figyelni egymásra, kivárni a sorukat, és közösen dönteni a színek, formák elrendezéséről.
2) Finommotorikát és precizitást: Az apró magok elvetése, vagy egy törékeny, háromleveles palánta átültetése (tűzdelése) hatalmas figyelmet igényel, hogy megóvják a gyökereket.
3) Felelősségvállalást: Amikor a kezünk „koszos” lesz az anyaföldtől, közelebb kerülünk a természethez, a jó Isten teremtett világához. A gyerekek pedig nem engedik el a növények „kezét” az ültetés után sem: a mindennapi locsolásban és gyomlálásban is szorgalmasan segítenek. Megtanulják, hogy felelősek vagyunk azért, amit gondoztunk!
Hatalmas köszönet minden szülőnek és gyereknek a rengeteg felajánlott növényért, és a pedagógusainknak, akik a saját kertjük kincseivel bővítettek növényállományunkat.
Most pedig izgatottan és türelemmel várjuk, hogy a magok kikeljenek, az új fűszernövényeink pedig illatozzanak, és a kertünk teljes pompájában virágozzon. Mert a természet interaktív, izgalmas, és a legjobb tanítómester!
Az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. rajzpályázatot hirdetett meg általános iskolások számára, amire diákjaink közül nyolcan neveztek be (5 ötödikes és 3 nyolcadikos tanuló). A pályázat témája egy idegen nyelven olvasott (angol vagy német) mese illusztrálása volt.
A nyelvvizsga központ így fogalmazta meg a pályázattal kapcsolatos célját:
„Tekintettel arra, hogy kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvi képzést, azon belül a kisiskolások nyelvtanulását, a pályázattal arra szeretnénk őket ösztönözni, hogy a mesék világában kalandozva, játékosan és kreatívan ismerkedjenek meg az idegennyelvű mesékkel és ennek köszönhetően fejlődjön a szövegértésük.”
Minden egyes tanulót emléklappal, egy angol nyelvű olvasnivalóval és egy kis édességcsomaggal jutalmaztunk a szépre sikerült pályaműveikért.
Köszönjük a belefektetett munkátokat és bátorítunk benneteket, hogy ismerjetek meg minél több angol nyelvű mesét, történetet!
A közlekedési kultúra napja (2026. május 11.)🚴♀️🚴🛴🏍️ alkalmából óvodánkban is játékos programokon keresztül ismerhették meg a gyermekek a KRESZ-táblákat és felhívtuk a legkisebbek figyelmét a közlekedés alapvető szabályaira. A „jobbra tarts, jobbra hajts” elv a magyarországi közlekedés egyik legfontosabb alapköre, amelyet már az óvodás korban érdemes tisztázni. Jobbra hajts (Jobb oldali közlekedés): Azt határozza meg, hogy az út melyik oldalán kell haladni. Magyarországon a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedünk. Jobbra tarts (Jobbra tartási kötelezettség): Azt határozza meg, hogy a jobb oldalon belül hol kell haladni. Az út jobb széléhez lehetőleg közel kell autózni, biciklizni vagy gyalogolni. Igyekeztünk ezt a gyakorlatban is alkalmazni, kisebb-nagyobb sikerrel meg is valósult ez az elv. 🙂 A Kastélyparkban mindenki megmutathatta, hogy milyen járművel érkezett az óvodába. A környezettudatosság okán, sokan kerékpárral vagy rollerrel érkeztek ezen a napon.
Állatorvos járt az óvodában és az iskolában is.😺🐕👨⚕️🩺
Május 12-én, kedden dr. Bögyös Gábor volt intézményünk vendége. A Doktor úr Fejér vármegye déli térségében, különösen a Sárbogárdi járásban elismert, vegyes praxisú állatorvos és hatósági állatorvosi feladatokat is ellátó nyugdíjas szakember. Társállatokkal, mint például a kutyák, macskák szűrővizsgálataival, belgyógyászati kezelésével és sebészetével is foglalkozik. De a gazdasági és haszonállatokkal: Lovak, szarvasmarhák és egyéb haszonállatok helyszíni (háztáji és nagyüzemi) ellátása is a feladatai közé tartozik.
Mesélt a gyermekeknek munkájáról, élményeiről. Sok-sok új ismerettel gazdagodott a hallgatóság. A Doktor úr beszélt nekünk a társállatok testfelépítéséről, sok szemléltetőanyaggal is gazdagította az elmondottakat. Igazán kedves, türelmes szakemberrel találkozhattunk, aki lelkesen igyekezett felelni a gyermekek minden felmerülő kérdésére. (ebből pedig akadt bőven)🙂. Igaz, hogy a Doktor úr volt intézményünk vendége, de még Ő készült számos ajándékkal a gyerkőcöknek.
Köszönjük szépen dr. Bögyös Gábornak, hogy vállalta, hogy gazdagítja óvodásaink és iskolásaink tudását a felelős állattartás jegyében!
Megkezdődött az idei búcsúidőszak a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyén. Gyönyörű tavaszi időben köszönthettük a Szűzanyát és kérhettük segítő közbenjárását. Köszöntőjében püspöki biztosunk, Helter István atya kiemelte, hogy különleges alkalom ez a mai, mivel 1950 decemberében került Fatimából a Szűzanya szobra Alsószentivánra és 1951. május 13-án, 75 éve volt az első búcsúnapi zarándoklat a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyén. Kérte a híveket, hogy imádkozzanak a családjaikért és hazánkért egyaránt.
A szentmise szónoka Fülöp Ernő atya (Kalocsa - Belváros plébánia, kanonok, c. apát, ker. esperes, irodaigazgató) volt, aki a Szűzanya követésének fontosságára hívta fel prédikációjában a hívek figyelmét, életpéldájával Mária 3 nagyon fontos dologra is megtanít bennünket.
Az első a hit példája: Mária tiszta szívű, ártatlan leányzóként tudta meg Isten hírnökétől, hogy az isteni tervnek megfelelően ő lesz majd a Megváltó édesanyja és a bejelentés után hite új fényt kapott, hite központja Jézus lesz, Isten fia, akiben beteljesedik az üdvösségtörténet minden ígérete. Mária hite az Egyház hitének is előzménye, hiszen Jézus és vele az isteni szeretet kerül középpontba. S ezt a hitet Mária, mint minden édesanya, a mindennapokban élte meg, számos anyai és háziasszonyi elfoglaltság közepette. Mi is hétköznapi életünkben, aggodalmaink és munkálkodásunk közben élhetjük meg hitünket, alakíthatjuk ki Istennel való kapcsolatunkat.
S Mária bennünket is segít Jézushoz elvezetni. Mária végigkísérte Krisztus életét, hallotta tanításait, az első csodatételtől a kánai menyegzőtől egészen a kereszthalálig. Szilárdan hitt fia feltámadásában, nem említik az evangéliumok, hogy húsvét vasárnapján kifutott volna a többi asszonnyal az üres sírhoz, hiszen tudta, hogy Jézus feltámad. Ez a szilárd és rendíthetetlen hit kell, hogy erőt adjon nekünk is. A nehézségek, megpróbáltatások óráiban Mária úgy ragyogjon előttünk, mint az Istenbe vetett bizalom példaképe, aki mindig a javunkat akarja.
Második a szeretet példaképe: Mária meglátogatta Erzsébetet, hogy idős rokonának segítségére legyen. Elvitte magával Jézus Krisztust, s vele a teljes örömöt, amely egyet jelent a szeretettel, a másokon való segítéssel, az osztozással, megértéssel. S ahogy Zakariásnak és Erzsébetnek, Mária a mi számunkra is el akarja hozni a legnagyobb ajándékot: Jézus Krisztust. Erről szólnak a Mária-jelenések is, a legnagyobb örömöt akarta Fatimában is átadni a három kis látnokon keresztül: az Isten szeretetét és a béke ígéretét.
Az Egyháznak a szeretet ugyanilyen közvetítését kell eltanulnia Máriától, ez a küldetése, hogy a teljes örömöt, Jézust, elvigye minden emberhez, különösen a magányosaknak, kitaszítottaknak, nélkülözőknek, szenvedőknek, mivel nekik van a legnagyobb szükségük rá. Mindannyian mi vagyunk az Egyház, Máriától a szeretetnek ezt a csodáját kell megtanulnunk: elvinni az emberekhez azt a Jézust, aki osztozik a javakban, békét hirdet, megbocsát és elkísér.
Harmadikként Mária arra is példa, hogyan tudunk tökéletesen egységet képezni Jézussal. Mária a nép egyszerű tagjaként a hétköznapi emberek életét élte: imádkozott, dolgozott, gondoskodott a családjáról, eljárt a zsinagógába. Azonban minden tettét Jézussal egységben hajtotta végre, végigkísérve Őt egész élete folyamán, egészen a Golgotáig. A kereszt tövében pedig Mária nem roskadt össze, állva maradt, átérezte Fia fájdalmát, elfogadva Jézussal együtt az Atya akaratát, az engedelmességet, amely végleges győzelmet hoz a gonosz és a halál felett. Ezért legyünk egységben Jézussal, elfogadva az Atya akaratát, ez az engedelmesség gyümölcsöt terem, amely erőt ad nekünk is mindenkor életünk során. Így találhatunk rá életünk egyetlen céljára: az üdvösség forrására– zárta homíliáját Ernő atya.
A szentmisén rózsafüzér előimádkozóként, ministránsként és felolvasóként is közreműködtek diákjaink, valamint hitoktatónk, Vargyas Jánosné. Egyházmegyénk iskoláiból még a sárszentágotai Szent Ágota 8. osztálya vett részt a mai ünnepen.
A szentmise a kegytárgyak megáldásával és a hagyományos körmenettel ért véget, amelyben a Szűzanya szobrát kísérve részt vettek a nagycsoportos óvodásaink, iskolánk 2., 4. és 5. osztályos tanulói, valamint az őket kísérő pedagógusok is. A búcsúnapot a hagyományos szentségimádás zárta. Június 13-án ismét találkozunk!
A tegnapi napnak volt még egy különlegessége: A sárbogárdi Zengő Óvoda, Bóbita csoportos gyermekei Alsószentivánra tervezték óvodai kirándulásukat. A gyerekeket vendégül láthattuk óvodánkban és igyekeztünk nekik különlegessé, élménydússá tenni az ittlétüket. A sárbogárdi gyerekek is részt vettek Koleszár Sándor, természetvédelmi őr interaktív előadásán, közösen kirándultunk és megtekintettük az óvodában kihelyezett madárodúk tartalmát. Igaz, fiókákat nem láttunk benne, de Nagy Imre elmesélte, hogy a széncinege fészek készülőben van. Hamarosan lerakja tojásait a tojó. Imre beszámolt arról, hogy idén kicsit később raknak fészket énekesmadaraink, ez valószínűleg az időjárásnak köszönhető. Az ovisokkal nagy sétát tettünk a Fatimai Kegyhely Kastélyparkjában és a templomba is beinvitáltuk őket. A gyermekek és a felnőttek ámulattal figyelték, hogy a szentiváni óvodások milyen csodás környezetben nevelkedhetnek. (Természetesen mi is igazán hálásak vagyunk ezért.) A Bóbita csoportosok megfigyelhették az óvodát körülölelő erdőt, a holtfákat, beleszimatolhattak az édes akácillattal telt erdei levegőbe, igazi természetközeli élményt igyekeztünk kínálni számukra. A kirándulást közös játék követett az óvodaudvaron és végül egy kis vendéglátás. Bízunk benne, hogy sok élménnyel és örömmel térhettek haza a Bóbitások.
Május 8-án, pénteken is különleges napjuk volt óvodásainknak és iskolásainknak. A délelőtt folyamán ismét ellátogatott hozzánk Nagy Imre (természetvédelmi őrkerület-vezető, Vértes-Mezőföldi Tájegység) és ezúttal egy új kollégát is hozott magával: Koleszár Sándort (természetvédelmi őr). Mindketten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is. Idén tavasszal is azzal az indokkal érkeztek hozzánk a szakemberek, hogy minél több madarat begyűjtsenek, meggyűrűzzenek annak okán, hogy a madárgyűrűzés segítségével – sok más igen hasznos eredmény mellett – megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozóhelyeit, telelőterületeit, szokásait. Mindemellett pedig az óvodások és az iskolások is megismerjék ezt a tevékenységet és a körülöttünk élő madárfajokat.
Idén is több részletben vonultunk ki a Kastélykertbe. Az első csoport járt a legtöbb sikerrel. Ők láthattak őszapót, barátposzátát, széncinegét és feketerigót is. A következő csoport megfigyelhette egy széncinege család meggyűrűzését. Ebben pedig az volt az igazán különleges, hogy a fiókákat a korábban kihelyezett madárodúból vették ki a szakemberek. Az érdekes kinézetű, furcsán-szép madarak nagy örömöt csaltak az iskolások arcára. A következő csoportok már nem voltak ilyen szerencsések. Sajnos, nem találkozhattak madarakkal, de Koleszár Sándor igyekezett kárpótolni a lelkes iskolás és óvodás csapatatokat. Igazán különleges és hasznos dolgokat tudhattunk meg a madarakról. Nagyszerű, interaktív foglalkozással kápráztatta el a jelenlévőket. Köszönjük szépen Imre és Sándor munkáját!
Május 5-én, kedden tartottunk meg anyák napi ünnepségünket az óvodában. Egy rövid kis bevezetővel indult a rendezvény:
"Sokféleképpen mondhatjuk el, mennyire hálásak vagyunk az édesanyánknak. Van, aki verset ír, van, aki virágot hoz. De néha egy egyszerű történet tanít meg minket a legjobban arra, hogy az édesanyánk minden napja egy-egy láthatatlan ajándék számunkra. Az alábbi írás hangzott el:
A láthatatlan takaró
Emlékeztek még arra az érzésre, amikor gyerekként éjszaka, egy vihar idején vagy egy rossz álom után hirtelen felébredtetek?
A sötét szoba teli volt ijesztő árnyékokkal, és a világ hatalmasnak és félelmetesnek tűnt. De aztán nyílt az ajtó. Nem volt szükség nagy szavakra, nem kellettek bonyolult magyarázatok.
Csak egy lépés, egy halk suttogás és egy kéz, amely elrendezte rajtunk a takarót.
Abban a pillanatban, ahogy az édesanyánk leült az ágy szélére, a szörnyek eltűntek, az árnyékok megszelídültek, és a világ újra biztonságos hellyé vált.
Felnőttként rájövünk, hogy az édesanyák egész életükben ezt teszik. Ők azok, akik akkor is „betakargatják” a lelkünket, amikor már régen elköltöztünk otthonról.
Egy telefonhívással, egy aggódó kérdéssel, vagy csak azzal a tudattal, hogy ők ott vannak a háttérben, és drukkolnak nekünk.
Az édesanyák szeretete nem egy nagy, látványos tett, hanem sok millió apró mozdulat: egy megigazított gallér, egy becsomagolt uzsonna, egy csendes imádság. Ők a mi életünk láthatatlan védelmezői, akik mellett mindig gyermekek maradhatunk egy kicsit."
A műsor folytatásában az óvodások tettek tanúságot a természet szeretetéről, a hálaadásról és Édesanyjuk megbecsüléséről. Vegyescsoportunk idén is megmutatta, hogy picik és nagyon igenis jól tudnak együtt dolgozni, szerepelni, együtt élni, működni. Mindenki a maga szintjén adta elő a tanultakat azért, hogy boldoggá tegye anyukáját, nagymamáját. És ez a boldogság nem maradt el. Mindenki örömmel, szeretettel szorította magához csemetéjét. Az alkalom végén anyához, mamához bújva közös képnézegetés következett. Visszatekintettünk az elmúlt évre és együtt idéztük fel, hogy ebben az időszakban mennyit nőttek változtak az óvodások.
A tűz nem játék címmel hirdette meg idei alkotói pályázatát az Országos Tűzmegelőzési Bizottság. Az elkészült pályamunkákat április közepéig várták. A területi verseny ünnepélyes eredményhirdetését június 4-én tartják majd a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon.
Örömmel adunk hírt róla, hogy iskolánkból Juhász Hanna, Hanák Milán, Ősz Auróra Izabella, Bacsa Fanni, valamint Segesdi József Zoltán is érintett lesz a vármegyei díjkiosztó rendezvényen, pontos helyezésüket majd ott tudjuk meg.
A gyerekeket természetesen elvisszük a díjkiosztóra iskolánk kisbuszával. Büszkék lehetünk azonban arra is, hogy iskolánk közel 100%-os részvétellel vett részt a pályázaton. Valamennyi alkotást megosztjuk, s gratulálunk a helyezetteknek!
"Az a szó, hogy “édesanyám”: ez az Isten neve a gyermekek szívében és ajkán.”
Ma délután ismét megtelt iskolánk tornaterme, hiszen immár több évtizedes hagyományunk, hogy ezen a szép ünnepen az alsósaink műsorral lepik meg az édesanyákat, nagymamákat. Ahogy ilyentájt a reggeli imánál Kiss Attila tanár úr elmondja: május a Szűzanya hónapja is, aki egész életében példát mutatott az anyai szeretet, türelem és áldozatvállalás területén. Talán emiatt is köszöntjük májusban az édesanyákat?
A rendezvény megnyitójaként a főigazgató úr köszöntötte a megjelenteket, kivételesen röviden, hiszen a lényeges dolgokat a gyerekek mondták el. S valóban, az anyák felé áradó szeretetet tette szinte kézzel tapinthatóvá a gyerekek kedves műsora, akik versekkel, dalokkal fejezték ki hálájukat a nap ünnepeltjeinek. Tanulóink lelkesen készültek erre a napra, izgatottan mondogatták a verseket, gyakorolták az énekeket, de besegítettek a tanító néniknek a terem előkészítésében is. Az igazán megható rendezvény végén a gyerekek egy-egy saját készítésű kis ajándékkal is kedveskedtek az édesanyáknak, nagymamáknak.
Bár felsőseink külön műsorral már nem szoktak készülni, rajz- és technikaórákon ők is állítottak elő egy kis meglepetést szeretteiknek.
Április 29-én óvodánkban teremtésvédelmi szakmai napot szerveztünk a Székesfehérvári Egyházmegye által fenntartott óvodák dolgozói számára.
Április 29-én igazán különleges alkalomnak volt helyszíne a Fatimai Boldogasszony Általános Iskola és Óvoda, óvodai intézményegysége. Ezen a napon intézményünk vendégül látta a Székesfehérvári Egyházmegye óvodáinak képviselőit. A szakmai napot az Alsószentiváni óvoda a teremtésvédelem köré építette fel. Az óvodapedagógus kollégák örömteli mosollyal köszöntötték egymást és megállapították, hogy jó megismerni a másikat, bepillantást nyerni egy testvérintézmény világába, hiszen összetartozunk, van egy közös pontunk mindamellett, hogy Isten szolgálói, hírnökei vagyunk, mi a Székesfehérvári Egyházmegye nagy családjának is tagjai vagyunk. Ez a kapcsolódás már így is sok-sok segítséget nyújtott számunkra a mindennapi munkánk során, de ez az alkalom talán még meghittebbé tette az azonos munkakörben dolgozó kollégák szakmai életét. A teremtésvédelem a katolikus intézményekben különleges jelentőséggel bír. Nem csupán a környezetünk védelmére helyezzük a hangsúlyt, hanem az emberre is és arra, hogy az ember, hogyan tud kapcsolódni a teremtett világhoz és a Jóistenhez. Az előadóinkat is ezzel az indíttatással kerestük és hívtuk meg az intézménybe.
A program az alábbiak szerint zajlott: Főigazgatónk, Kiss Attila köszöntötte az egybegyűlt óvodaigazgatókat, intézményegység-vezetőket, óvodapedagógus kollégákat, tanítókat, tanárokat. A főigazgató úr bemutatta az alsószentiváni intézményt, mely része a helyi intézményrendszernek. Köszöntőjében elmondta, hogy korábban is rendszeresek voltak a szakmai napok az egyházmegye óvodái és iskolái között, s idén intézményünk a teremtésvédelem jegyében ezt a szokást szerette volna folytatni, amikor az óvodában eszményi szép természeti környezetben, meghívott előadókat felkérve szerveztük meg ezt az alkalmat.
Ezt követően az óvodások műsorait tekinthették meg a vendégek. Kiss Ágnes, a Tehetség Alapfokú Művészeti Iskola néptáncoktatója a régi idők vásári népszokásait idézte meg a gyerekekkel. A helyi néptáncfoglalkozások tematikája és célja a mozgás, ritmus, tánc és a hagyományok gyerekszemmel való elsajátítás. A műsorban egy mezőföldi vásár táncos elemeit figyelhettük meg, melyek előadói között szerepeltek 3-4-5-6 éves gyermekek. Őket az óvoda nagycsoportos gyermekei követtek. Az óvodások műsora a természetről, a Jóisten szeretetéről, gondoskodásáról szólt. Ez a dicsőítés énekek, versek, mondókák hangján szólalt meg.
A következő műsorelem résztvevői az iskola diákjai voltak. A Fatimai Boldogasszony Általános Iskola és Óvoda Kórusának felkészítő tanára Kecskés Andrea. Az intézmény életében különösen fontos szerepet kapott ez a dalkör, hiszen (hosszú idő óta) most először alakult meg az iskolai énekkar. Rövid időn belül igazán nagyszerű énekegyüttes vált a gyermekekből. Ezen az alkalmon is megmutatták, hogy ők is, hogyan tudják dicsőíteni Istenünket és arra is felhívták a figyelmünket hogy jó összetartozni, együtt lenni a sokféleségeink ellenére. A következő dalokat adták elő: Sulidal, Nem félek már semmitől, A szeretet nem fogy el sosem.
Az előadásokat követően megkezdődtek a szakmai előadások. Elsőként Módli Ildikó, a Katolikus Pedagógiai intézet munkatársát, köszönthettük, aki elhivatottan igyekszik segíteni, képezni, támogatni az óvodapedagógusokat. Ez a szerep az óvodai nevelés szakmai támogatását jelenti, beleértve a módszertani fejlesztéseket, képzések szervezését és pedagógusok szakmai segítését. Ildikó előadása a Laudato si’-Áldott légy!- Teremtésvédelmi projektterv az óvodai nevelés tükrében címet kapta. Számos szakmai anyaggal, ötlettel, inspirációval gazdagodtak az óvodapedagógus kollégák. A Laudato si’ pápai enciklika legfőbb elemeit is ismertette a hallgatósággal.
Megtekinthettük Ferenc pápa Laudato si’ gondolatai nyomán megalkotott gyerekeknek szóló kisfilmet is. Ildikó közös imádsággal, és közös énekléssel, hálaadással tette még áldottabbá az alkalmat.
Második vendégünk Varga Tamás, a Pécsi Állatkert és Akvárium‑Terrárium (PécsZoo) egyik meghatározó szakembere, beosztása szerint Gyűjteményi és nevelési vezető.
Főbb szakmai területei:
🐾 Állatkerti gyűjtemény szakmai felügyelete és fejlesztése
🎓 Zoopedagógia és szemléletformálás (gyermek‑ és ifjúsági programok, tematikus hetek szervezése, lebonyolítása)
🏕️ ZOO‑táborok szervezése és vezetése, amelyek évek óta rendkívül népszerűek a gyermekek körében
🌱 Állatvédelemhez és természetvédelemhez kapcsolódó edukációs programok (pl. állatvédelmi témahét) szervezése.
Varga Tamás állatasszisztált teremtésvédelmi jó gyakorlatokkal készült az óvodapedagógusok számára. Az ő legfontosabb idézete az alábbi volt „Műveld és őrizd.”(Ter 2,15) Az előadó fontos szerepet tulajdonított a teremtett világ és a gyermek kapcsolatának. A világ ajándék, de az embernek felelősséget kell vállalnia a rábízott élőlényekért. A gyermek első kapcsolódási pontjai a természettel az állatok. Ezért fontos, hogy megtanítsuk őket a gondoskodásra és itt fontos, hogy pozitív megélt tapasztalataik legyenek. A gyermekek megtanulják az állatokon keresztül a felelősséget (rá van bízva valami), az empátiát (érzékenység az élőlények iránt), azt, hogy minden hatással van a másikra–következményekkel járnak a tetteik (ha nem gondozom, baja lesz), valamint a kapcsolódás lehetőségét (nem csak „használom”, hanem törődöm vele). Varga Tamás a felelős állattartásra is felhívta a pedagógusok figyelmét. Kiemelte, hogy a teremtésvédelem nem csak elmélet, hanem gyakorlat is. Fontosak az apró cselekvések (gondoskodás, odafigyelés), a példamutatás szerepe és az élőlények tisztelete. A pedagógusi minta igazán fontos a teremtésvédelemi gyakorlatok átadása során. Az előadás végeztével Tamás bemutatta az általa hozott vendégeket és elmondta a jellemzőiket, állattartási feladatainkat és hogy mire érdemes felhívni a gyermekek figyelmét állatasszisztált foglalkozásokon. A vendégei pedig az alábbiak voltak: szakállas agáma, leopárdgekkó, királypiton , királysikló. A bátrabbak megérinthették a hüllőket vagy akár kézbe is vehették őket.
A délután hátralévő részében közös ebéd következett, melyet jó hangulatú beszélgetés követett. A jelenlévők testileg feltöltődve indultak tovább a szakmai nap harmadik és egyben utolsó állomására. Az óvodát körülölelő erdőt megcsodálva átsétáltunk az óvoda közvetlen környezetében található Fatimai Kegyhelyre, melyet a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyeként tartanak számon. A katolikus templom 1951 óta működik búcsújáróhelyként, ahol májustól októberig minden hónap 13. napján, a fatimai jelenések évfordulóin tartanak búcsút.
A harmadik előadónk, Kiss Adél sajnos betegség miatt nem tudott részt venni szakmai napon, így egy különleges előadót kértünk fel a pedagógusok lelki feltöltődésének vezetésére.
Mórocz Tamás atya örömmel vállalta el eme nemes feladatot. Tamás atya a Bodajk – Segítő Szűz Mária plébánia plébánosa, kanonok (2022‑től), címzetes apát (2020‑tól), helyettes esperes (2013‑tól) és Püspöki biztos a Bodajkon található Boldog Gizella Óvodában. Tamás atya elmondta, hogy szeret Alsószentivánra járni, szereti ezt a természetes közeget, amely körbeveszi a kegyhelyet és kedveli az itt élő embereket is. Tamás atya felhívta a figyelmet a teremtésre, mint Isten által létrehozott csodára, melyet semmilyen tudományos kutatás, vizsgálat nem tud igazolni. Mórocz Tamás atya gondolatai szerint az élet megjelenése a Földön, vagyis az átmenet a szervetlen anyagból a szerves életbe, nem csupán kémiai folyamatok véletlen sorozata, hanem a Teremtő akaratának és jelenlétének megnyilvánulása. Tamás atya hangsúlyozza, hogy az élettelen anyag önmagában nem képes az öntudatra és a szeretetre. Ahhoz, hogy a „porból” élő lélek legyen, szükség van az isteni közreműködésre, amely az anyagot magasabb minőségbe emeli. Számára a legnagyobb csoda nem csupán a biológiai sejt létrejötte, hanem az, hogy ebből a szerves anyagból az Isten „saját képére és hasonlatosságára” formált embert, aki már képes kapcsolatba lépni Alkotójával. Tamás atya tanításaiban az evolúció és a teremtésvédelem gyakran összekapcsolódik: ha felismerjük, hogy még a legkisebb szerves sejt mögött is isteni terv áll, akkor mélyebb tisztelettel fordulunk az élővilág egésze felé. Tamás atya szerint a tanítás, a pedagógusi lét, nem csupán munka, hanem hivatás és küldetés. A pedagógus az, aki a gyermek lelkében elülteti a jó magvait, ezért munkája Isten teremtő munkájának folytatása. Mórocz Tamás atya az óvodapedagógusok munkáját nem csupán szakmának, hanem a lélek formálásának tekinti. Gyakran hangsúlyozza, hogy a nevelő munka hatalmas energiákat emészt fel. Kitért arra is, hogy az ünneplésnek és a pihenésnek ideje van, a pedagógusoknak is szükségük van a gyönyörködésre és a lelki feltöltődésre, hogy „üzenethordozók” maradhassanak.
Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájának szellemében hangsúlyozza, hogy a természet nem egy tőlünk független tárgy, hanem a "közös otthonunk". A teremtésvédelem ott kezdődik, amikor felismerjük minden létezőben – a szervetlen anyagtól a legkisebb élőlényig – az isteni tervet. Erre az isteni tervre hívtuk fel ma minden jelenlévő figyelmét.
Hálás szívvel köszönjük minden előadónak, közreműködőnek, vendégnek jelenlétét, segítségét mely hozzájárult a szakmai nap sikerességéhez.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdette az „Év madara” rajzpályázatot óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, felnőtt és fogyatékkal élő kategóriákban. Idén több, mint 3000 alkotásból kellett kiválasztani a kategóriánkénti 10-10 legjobbat.
A több ezer alkotás között 11 tanulónk rajza is ott van, a pályázatra Császi Rebecca, Katona Rebeka, Köntös Miléna, Kőszegi Kristóf Benett, Takács István, Molnár Liza, Paizs Letisa Mendi, Lakatos Zselyke Lili, Nyári Lóránd János, Turzai Zétény István, Ősz Auróra Izabella készített képet.
Bár a tíz legjobb közé nem kerültek be, a szervezők tájékoztatása szerint rengeteg csodaszép alkotás érkezett, az ezekbe befektetett munkát nagyra értékelték és egy oklevéllel mindenkinek megköszönték a pályázatra beküldött alkotásokat.
Természetesen így is büszkék vagyunk tanulóinkra, s rajzaikat honlapunkon is közzétesszük.
