Igazi májusi szép időben, a jó Isten templomában, a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyének lombsátra alatt szolgáltatta ki egyházmegyénk mezőföldi kerületének 58 fiatal tanulója és 2 felnőtt igénylője számára a bérmálás szentségét Spányi Antal püspök atya. Az ünnepi szentmisére a kerület szinte mindegyik településéről, így többek között Alapról, Alsótöbörzsökről, Sárbogárdról, Sárszentmiklósról, Pusztaegresről, Nagylókról, Sárosdról, Sárszentágotáról, Sárkeresztúrról és Kálozról egyaránt érkeztek bérmálkozók.
A szentmise kezdetén a bérmálkozók képviselői, az alsószentiváni egyházközség részéről Fekete Zoltánné világi elnök, valamint a Mezőföldi kerület képviseletében Mészáros János kanonok is köszöntötte Spányi Antal megyéspüspök atyát.
A főpásztor a fiatalokhoz intézett szavaiban említette, hogy van közös abban, ahogy mi most itt vagyunk, illetve ahogy Krisztus mennybemenetelét követően az apostolok és sokan mások összegyűltek és várták, hogy eljöjjön a Szentlélek, ahogyan most itt is sok helyről gyűltek egybe azok, akik a Szentlélek ajándékait szeretnék megkapni. Ha nem is annyian, mint egykor az apostolok és követőik, de sokan vagyunk itt, akik várjuk, hogyan fog bennünk a Szentlélek munkálkodni. Az apostoloknak szélzúgás jelezte a Lélek eljövetelét, szél, amely felfrissülést hoz a tikkadtság után, kisöpri a szmogot és tiszta, éltető levegő érkezik a helyére. Az apostolok először a tömeg előtt tettek tanúságot, majd a világban kezdték el hirdetni Krisztus tanításait, a megváltás ígéretét. Mindehhez erőt is kaptak, hogy el tudják viselni a hitvallásukkal járó megpróbáltatást, szenvedést és János kivételével a valamennyien vértanúságot tettek hitükért.
A Szentlélek olyan, mint a csónakon a vitorla. Ha nem húzzuk fel, csónakunk csak céltalanul hánykolódik a hullámokon vagy el is süllyedhet. Ha felhúzzuk a vitorlát és szélirányba állítjuk, eljuthatunk oda a hajónkkal, ahová szeretnénk. Rajtatok múlik, kedves bérmálkozók, hogy felhúzzátok-e a vitorlákat, meghalljátok-e azt, amit Isten kér tőletek. – fogalmazott Antal atya. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérmálás a végét jelenti a keresztény „ranglépcsőnek”, hanem kezdete nagykorúvá válásunknak a keresztény életben. Amennyiben kereszténységünket komolyan gondoljuk, legyen kapcsolatunk rendszeres az imáinkban Istennel, sokszor és gyakran kérjük Isten segítségét, de emellett kérdezzük is meg: „Uram, mit vársz tőlem, mit tegyek?”. Megmondja a Lélek, mi a teendő, legyen az bocsánatkérés hibáink miatt, mulasztásaink pótlása, vagy változtatás helytelen magaviseletünkön. S önmagunk formálása után pedig legyünk képesek másoknak is példát mutatni. A kegyelem úgy válik bennünk teljessé, hogy életünkkel, szavunkkal mindig tudjunk Krisztusról tanúskodni. Mit jelent ez? Ne múljon el nap ima nélkül, egy keresztvetés, egy fohász reggel és este biztosan belefér. Szenteljétek meg az Úr napját vasárnaponként a szentmiséken, rendszeres legyen életetekben a szentgyónás és a szentáldozás, ne csak olyan különleges alkalmakkor mint a bérmálás, házasságkötés vagy temetés. Fontos, hogy ezáltal mindig meg tudjatok újulni, egyre jobbak lenni, hogy egyre igazibb kereszténnyé válhassatok ebben a világban. Terjesszétek a szeretetet, törekedjetek a békességre, nemcsak a családdal, közeli barátokkal, hanem minden társatokkal. Isten szeretete rajtatok keresztül másokat is el tud érni.
Ha befogadjátok Isten és a Szentlélek ajándékait, fényt és örömet hoztok a világba, erőt a gyengeségbe, akkor nemcsak a saját életeteket teszitek jobbá, hanem az egész világot. – zárta gondolatait a főpásztor.
A szentmise végén Antal atya megszentelte a bérmálkozóknak szánt ajándékokat, valamint megköszönte a jelenlevőknek a szívélyes és szeretetteljes fogadtatást.
Főpásztorunkkal június 6-án, az Egy húron… keresztény zenei rendezvény záró szentmiséjén találkozhatunk ismét Alsószentivánon.
További képek a Bérmálás galériában!