A mai napon iskolánk 16 tanulójának lehetősége adódott ellátogatni Budapestre a Svábhegyi csillagvizsgálóba. Ennek előzménye, hogy az üstökösökről töltöttek ki egy online tesztet természetórán a felsős osztályok és iskolánk is bekerült a nyertesek közé.
A Déli pályaudvarig vonattal mentünk, majd busszal indultunk tovább a csillagvizsgálóba, ahol nagyon tartalmas 2 órát tölthettünk el. Elsőként megmérhettük magunkat egy univerzális mérlegen, ami azt mutatta meg, hogy mekkora lenne a súlyunk más égitesteken, mint pl. a Holdon, Marson, Jupiteren, Plútón, Napunkon vagy akár a Rák-köd elképesztően sűrű neutroncsillagán. Érdekességképp: a csekély gravitációjú Plútón 2-3 kg, míg a neutroncsillagon sok tonnányi lenne a súlyunk.
A mérlegelést követően megnéztük a tárlókat, ahol pl. a meteroritok szerkezetéről készült fotót, vagy híres meteroritok darabkáit láthattuk (értékük: 1 gramm kb. 1000 euró), majd egy nagyon érdekes előadást hallhattunk a meteoritok fajtáiról, szerkezetéről, kisfilmet a légkörben történő elégésükről („hullócsillagok”), a leghíresebb földi meteoritkráterekről. Megtudhattuk, hogyan segítheti a meteoritok vizsgálata a Naprendszer keletkezésének megértését és térképes szimulációt láthattunk arról is, hogy mi történne, ha Budapesten becsapódna egy adott tömegű meteor (szerencsére csak elméletben. Mikroszkópok alatt meg is vizsgálhattuk a különféle meteoritok csiszolatának szerkezetét, sőt kilenc különféle fajta meteoritdarabkát kézbe is vehettünk. Volt köztük a Holdról érkező meteorit, két kézzel megfogni javasolt vasmeteorit, sőt olyan is, amely mágnesként működött, illetve üvegszerű tektit, amely a meteoritok becsapódása során keletkezett.
Ezután következett a program második része: az előadóteremből átsétáltunk a csillagvizsgáló kupola alá, ahol először megtudtuk, hogy a téli hideg estéket milyen ruházattal vészelték át a kemény mínuszokban vizsgálódó csillagászok akkor, amikor még nem volt elektronikusan fűthető kabát (a bakancsra húzható „csizmát” fel is próbálhattuk). Majd kipróbáltuk, hogyan kell megnyitni a kupola tetejét, ha szeretnénk az eget látni, illetve hogyan lehet a megnyitott kupolatetőt elforgatni, követve az égitestek vándorlását. Többféle távcsövet is kipróbálhattunk: megfigyelhettük a napot és a napfoltokat, és a Vénuszt is. Eközben rengeteg érdekességet megtudtunk a bolygókról is. A Vénuszon pl. hosszabb egy nap, mint egy év (a lassú tengely körüli forgása miatt), a Nap ott keleten nyugszik és nyugaton kél, a klímája iszonyúan forró, a vulkánjai pedig palacsintavulkánok, nem úgy épülnek fel, mint földi társaik. A Mars vörös színéről kiderült, hogy azt a rozsda okozza, a víz ezen a bolygón már 2 fokon felforr a kisebb légköri nyomás miatt, a napot pedig kékes színben láthatjuk kelni és lenyugodni.
A kupolából még visszamentünk a látogatóközpontba, ismét körülnéztünk egy kicsit és lehetőség volt emléktárgyakat is vásárolni. A program végén csoportképet is készíthettünk a kupola előtt, búcsúzáskor pedig tapssal köszöntük meg a sok érdekességet, amiben ma részünk lehetett.
Köszönjük a csillagvizsgáló munkatársainak, hogy ez a program megvalósulhatott, élményekben gazdagon térhettünk haza.
További képek a Svábhegyi Csillagvizsgáló galériában!