Az alsószentiváni kegyhely idei negyedik búcsúnapján megkímélte a jelenlévőket a kánikula, kellemes nyári időben találkozhattak a zarándokok az ünnepi szentmisén, amelyet Szabó Oszkár atya, Dunaföldvár plébánosa mutatott be.
A homíliában Oszkár atya említette, tegnapi napfogyatkozás a természetes fényforrásra irányította az emberek figyelmét. A keresztények számára a fényt, a világ világosságát Jézus Krisztus képviseli. A Jelenések könyvéből tudjuk, hogy Krisztus világítja be a mennyországot is. A Szűzanya többször megjelent világunkban, ugyancsak fényesség kíséretében. napba öltözött anyaként. Krisztus és Mária fénye, pedig nem más, mint a szeretet. János apostol evangéliumának harmadik fejezetében olvashatjuk: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Azt mutatja számunkra a mennyei Atya szeretete, hogy Isten nem elítélni akarja az embereket, hanem segíteni szeretne nekik. Krisztus világossága mindenkire kiárad, velünk van és segít átélni nehéz pillanatainkat és teljessé teszi megélt örömeinket. Arra is ráragyog fényessége, aki nem ismeri, nem tiszteli Krisztust.
Máriának, égi Édesanyánknak nagyon sok megszólítása van. Az egyik ilyen kifejezés, amelyet gyakrabban is használhatnánk, a Szeretet anyja elnevezés. Hiszen Mária volt, aki befogadta és megszülte Jézust, s ugyancsak János apostoltól tudjuk, hogy az Isten maga a szeretet. S Mária közvetíti felénk is Isten szeretetét. Szent Ágoston és más egyházatyák tanítása szerint Mária olyan, mint a hold, mert nincs saját fénye, de hűségesen tükrözi Jézus Krisztusnak, az Igazság Napjának sugarait a sötét világba. Ő a mi fényünk a sötétségben, rá tekinthetünk, amikor a túlságosan ragyogó Napra nem tudunk ránézni. Máriát a bűnösök menedékének is szoktuk nevezni, mert ahogy minden jó anya, ő is segíteni akar, hogy túljussunk életünk sötét szakaszain és hazaérjünk az ő Szent Fia kegyelmébe. Mária velünk van életünk legsötétebb eseményeiben vagy ő lehet a fény, aki hazavezet minket.
Mi pedig akkor tudunk igazán keresztényként élni, ha hagyjuk, hogy Krisztus és Mária fényessége ránk ragyogjon, kiáradjon ránk Isten szeretete és ezt a szeretetet minél több emberhez el tudjuk juttatni, fel tudjuk rá hívni figyelmüket, hogy ők is átélhessék Isten áldását és kegyelmét.
A homília végén Boldog XI. Ince pápáról is megemlékezett atya, mivel augusztus 13. az ő liturgikus emléknapja is. Életének nagy célja volt, hogy megszabadítsa a török veszedelemtől Európát. Mindent elkövetett a keresztény haderők összefogásáért, és próbálta megteremteni a felszabadító háború anyagi feltételeit. 1683 tavaszán a török sereg elindult Bécs felé, július 12-én elérte és ostrom alá vette a várost. A császár, a lengyel király és a birodalmi rendek, valamint a királyi Magyarország egyesült serege végül két hónap múlva megfutamította a törököket. XI. Ince pápa e győzelem emlékére rendelte el Szűz Mária szent neve emléknapját. Így kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy amikor a családunk, országunk, nemzetünk, Európa bajban van, nyugodtan forduljunk Máriához és kérjük közbenjáró segítségét - zárta tanítását Oszkár atya.
Helter István atya megköszönte Oszkár atyának az elhangzott gondolatokat, paptársainak és a híveknek is a részvételt. Oszkár atya végül megáldotta a búcsú során vásárolt kegytárgyakat is. A szabadtéri rendezvényt szokás szerint körmenet zárta, a teljes ünnep pedig a templomban megtartott szentségimádással és imával ért véget.
További képek az Augusztusi búcsúnap galériában!