Irgalmassági témahetünk november 11-én, Szent Márton napján vette kezdetét. A reggeli áhítatkor Aranyi Angéla hitoktató emlékezett meg Szent Márton életpéldájáról, délután pedig a Szülői Közösség tagjai szerveztek a Márton napi hagyományokból emlékezetes projektdélutánt.
Szent Márton legendájából kiderül, hogy fiatalon római katonaként szolgált. Egy hideg téli napon a kapuban egy fagyos, rongyokba öltözött koldussal találkozott. Nem volt nála pénz, ezért kétfelé vágta a kardjával a saját meleg piros köpenyét, és az egyik felét odaadta a koldusnak. Ezzel megmentette a fagyhaláltól. Álmában Jézust látta, vállán az ő kettévágott köpenyével, amint mutatta az angyaloknak: „Nézzétek, ezt Márton századostól kaptam!”
A libák története: Mártont jósága miatt püspökké akarták választani, de ő nagyon szerény volt, és elrejtőzött egy libaólban, hogy ne találják meg. A libák azonban nagy gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét, így végül püspök lett belőle.
A Márton-naphoz számos népszokás, néphit kapcsolódik hazánkban, melyek egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
A történet egészen a római korig nyúlik vissza. Rómában a november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak lakomát. Általában ludat, Mars szent madarát fogyasztották. Pannóniában már a honfoglalás előtt tisztelték Szent Mártont, aki Savariában (a mai Szombathely) született. Később a hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot.
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral koccintottak.
A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás, amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.
Iskolánkban hagyományteremtő jelleggel Márton napi projektdélutánt szerveztek a Szülői Közösség tagjai. Erre a napra egyrészt kreatív alkotóversenyt hirdettek meg, amelyre több, mint 30 alkotás érkezett be, s valamennyi olyan színvonalon, hogy oklevet és jutalmat szavazott meg minden pályázónak a zsűri. Másrészt pedig játékos foglalkozásokkal készültek a gyerekek számára, amelyek Szent Mártonhoz, illetve a Márton-napi hagyományokhoz kötődtek, s logikai, ügyességi, színezős-rajzolós és mozgásos feladatok egyaránt előfordultak köztük. Minden osztály forgószínpad-szerűen kipróbálhatta valamennyi kihívást, s elmondhatjuk, hogy nagyon élvezték a próbákat. Éhesek sem maradtak a délután folyamán, mivel finom süteményekkel is kedveskedtek számukra. Nagyon szépen köszönjük a szülők segítségét, ötletesen szervezték meg az igazán színvonalas projektdélutánt!
További képek a Márton nap – alsósok és a Márton nap – felsősök galériákban!
(Kecskés Andrea, Kocsis Kata és Kocsis-Millei Dominika jóvoltából sok kép készült a programról, ezért két galériába töltöttem fel őket. Kellemes böngészést kívánunk!)