Ma reggel ismert tettes a képen látható csomagot csempészte be az igazgatói irodába. A csomag mellé egy útmutatót is készítettek szorgos kezek, így szerencsére nem kellett tényfeltáró nyomozást levezényelni a hétvége előtt:

 

 

Mit is mondhatnék erre, kedves kollégák és munkatársak? Természetesen nagyon jólesett a meglepetés. Bevallom, nem számítottam rá, hiszen nekem természetes, hogy ezért az intézményért, közösségért próbáljak meg tenni immár 27 éve. Köszönetképpen néhány rövid és egy hosszabb idézetet szeretnék veletek megosztani, amelyek alapján próbálom végezni munkámat évek óta. Kívánom, hogy számotokra is adjanak erőt, kitartást, útmutatást ezek a nehezebb időszakokban is.

 

„Ti azonban ne így cselekedjetek, hanem aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál.” (Lk22, 27)

 

„Ha pedig valaki az övéiről és az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.” 1Timótheus 5, 8

 

„Mert amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak megítélni titeket is, és amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is.” (Mt7, 2)

 

„Mert olyan egyszerű dolog jót tenni másokkal.” (Dickens: Karácsonyi ének)

 

Adjátok el, amitek van, adjátok oda a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá tolvaj, és nem rágja szét a moly. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.” (Lk12, 33-34)

 

„Az ember semmi - a műben benne van minden.” (Gustave Flaubert)

 

„Ebenezer, ha beállít a boldogság, mindig kínáld meg egy kényelmes ülőhellyel.” (Dickens: Karácsonyi ének)

 

„Néhány nappal a zsidó húsvét ünnepe előtt Jézus tanítványaival felment Jeruzsálembe. Nem egy büszke paripán ülve hadvezér módjára és hadsereg által kísérve, hanem szamárháton, gyermekek által ünnepelve. Az utolsó vacsorán, mielőtt asztalhoz telepedtek volna, fogta magát és megmosta tanítványai lábát. Jézus korában a vendéglátó (rab)szolgájának volt a feladata, hogy megmossa a vendégségbe érkezők lábát. Mikor nagycsütörtök éjszaka eljönnek Érte és Péter apostol kardot ránt, azzal inti nyugalomra, hogy az Atyától tizenkét légió angyalt is kérhetne. Mert valóban kérhetne, de mégsem teszi.

Ezek az események mind-mind a feltámadás előzményei. Mi bennük a közös vonás? Úgy gondolom, hogy egy manapság talán kevéssé „népszerű” emberi tulajdonság: az alázat. De miért is? Mert az alázatot gyengeségnek gondolják. Azt hiszik, hogy az alázatos embernek nincs önbizalma, vereségre van ítélve, mindig elnyomásban él. Holott ez nem így van. Az alázat annyit jelent, hogy helyesen értékelem magamat Isten-ember és ember-ember viszonylatban is. Az alapállást valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy hálás vagyok Istennek azért, aki vagyok és amim van.

Jézus alázattal fordult a mennyei Atya és az emberek felé is. Alázatából fakadóan olyan tettekre, gesztusokra volt képes, amelyek egyre inkább hiánycikknek számítanak: önzetlenség, empátia, odaadás, önfeláldozás. Nyilvánvalóan az isteni szeretet legcsodásabb kifejeződése az, hogy Jézus életét adta bűneinkért és feltámadt üdvösségünkért. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ezekhez az alázat útját végigjárva jutott el. Ha bármelyik alkalommal is, amikor választania kellett az alázat és a büszkeség között, inkább az utóbbi mellett döntött volna, nem lett volna képes végigvinni a küldetést, mellyel az Atya megbízta.

Mindannyiunk célja a feltámadás. A nagy, örök életre átvezető feltámadás. De ehhez hasonlóan a hétköznapi feltámadás is: amikor betegség vagy kudarc ér bennünket, amikor szembesülünk gyarlóságainkkal, amikor szeretetlenséggel találkozunk, akkor is vágyunk az ezekből való feltámadásra. Nagyképűen, öntelten, gőgösen viszont egyiket sem érhetjük el.”

Molnár Attila atya

 

Még egyszer köszönöm a meglepetést minden dolgozónknak! 

 

Kiss Attila

 

 

„Fiatalokkal és a fiatalokért Isten szolgálatában” címmel rendezték meg az érdi Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnáziumban a hagyományos egyházmegyei hittanversenyt. Idén olyan szenteket és boldogokat kerestek a szervezők, akik a maguk korában és lehetőségeik között sokat tettek a gyermekekért, az ifjúságért. Így esett a választás Szent II. János Pál pápára, Néri Szent Fülöpre, Bosco Szent Jánosra és Carlo Acutisra.

Néri Szent Fülöp és Bosco Szent János „nehezített terepen” végezték szolgálatukat, hiszen olyan gyerekekkel foglalkoztak, akiket az utca nevelt, akik senkinek nem kellettek és talán tőlük kapták az első jó szót. Szelíd szeretettel, sok türelemmel, rendíthetetlen kitartással és jó humorérzékkel formálták át a gyermekek szívét és életét. Megértették velük, hogy az élet jóval több, mint az utcán, bűnöző életet élni. Minden ember életének van célja, és mindannyiunknak van végső célja, ami felé tartunk. Szent II. János Pál pápa buzdítása: „Ne féljetek!”, igen aktuális napjainkban is. Ebben a felfordult, értékvesztett világban nagyon fontos, hogy félelem nélkül, bízva az isteni Gondviselésben járjunk a krisztusi úton, mert Ő mindig velünk van és kísér minket. Carlo Acutis ugyanúgy élte a fiatalok életét, mint bármelyik mai kamasz, de bátran megmutatta, hogy számára milyen fontos a Szűzanya, a napi rózsafűzér imádság, a mindennapi szentmise, a gyakori szentgyónás és szentáldozás. Kiválóan értett a számítógéphez, de ezt a tudását is apostolkodásra használta. Három szent és egy boldog, akik mind példát mutatnak, ösztönöznek, inspirálnak mindannyiunkat.

A versenyt három kategóriában hirdették meg. A 3. és 4. évfolyamos tanulóktól tetszőleges technikával elkészített rajzot kértek, amelyben a 4-ből egy, számukra legkedvesebb szent/boldog életéből ábrázolhattak egy jelenetet. Iskolánkat Fekete Emma, Kiss Balázs, Lakatos Zselyke Lili, Nyári Lóránd János, Szabó Dániel Levente és Turzai Zétény képviselték. Bár helyezést nem értek el, nekik is gratulálunk, munkájukat köszönjük! 

 



A 6. 7. évfolyamos pályázók fogalmazással nevezhettek a versenyre: „Néri Szent Fülöp pártfogoltja voltam”, vagy „Bosco Szent János gyerekcsapatába tartoztam”, vagy „Miért hívhatjuk Szent II. János Pál pápát a fiatalok pápájának?” címmel. Ebben a kategóriában II. helyezést ért el Punk Alexandra, ami nagyon szép eredmény. Oklevél és könyvjutalma mellé igazgatói dicséret is jár.

 



A 7-8. csapatversenyre iskolánkból László Kitti és Géczi Liliána neveztek idén, melynek során több, ügyességet, gyorsaságot, kreativitást és persze a megszerzett ismereteket igénylő feladatok megoldásával mérhették össze tudásukat a fiatalok. A versenyen Vargyas Jánosné Angéla néni beszámolója szerint ők is tisztesen helytálltak, a középmezőnyben végeztek. Természetesen nekik is gratulálunk, hittanból jár az ötös.

 

A verseny beszámolóját a Székesfehérvári Egyházmegye honlapja, Dornbach Katalin szervező hitoktató tudósítása alapján közöljük. 

 

A mai napon Lindmayer Miklós atya megáldotta „házunkat, és minden lakóját”- azaz iskolánkat, óvodánkat, az ide járó gyermekeket és itt dolgozó felnőtteket.

Mire való ez a szokás, miért jó házszentelőt tartani? A házszentelés az úgynevezett „szentelmények” körébe tartozik: olyan szent jelek és hozzájuk kötődő imák ezek, amelyek jelzik Isten cselekvését életünkben.

A vízkereszt a karácsonyi ünnepkör egyik fontos mozzanata. Karácsonykor újra befogadtuk a kis Jézust otthonunkba, s most szeretnénk itt is tartani. Legyen a mi házunk is Isten hajléka! Kerülje el minden rossz, uralkodjon itt békesség, szeretet!

A közös ima, amelyben az erényes családi életért és a gonosz cselvetéseinek távol tartásáért is könyörgünk, már megteremti azt a légkört, hogy Isten lakást vesz, és működik közöttünk.

Azután a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap a ház vagy lakás minden egyes helyiségébe. Azzal, hogy ilyenkor végigjárjuk a házat, átélhetjük, hogy Isten szerető figyelme az otthon minden szegletére kiterjed, nem marad rejtve előtte semmi az életünkből, és a legelemibb szükségleteink is fontosak a számára. Ő betölti a családi hajlékot. Betölti közös életünket. Semmi sem idegen számára belőle. Hiszen emberré lett, egy lett közülünk!

Végül, a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot!”. Ez a néhány betű egész évben, nehéz és szép pillanatokban, örömben és gyászban emlékeztethet arra, hogy Krisztus áldó keze minden körülmények között otthonunk felett van. Mindenkor segíthet döntéseinkben, jóra való törekvéseinkben, hiszen Ő nem hagy el minket.

Iskolásaink számára Miklós atya külön kérte a jó Isten segítségét a tanulásban, ismereteik gyarapodásában, a közösségi munkában és a szabadidő hasznos eltöltésében egyaránt.

 

 

Miklós atya és Vargyasné Angéla néni, hitoktatónk az iskola megáldása és a reggeli szentmise után elllátogatott az óvodánkba is. A gyermekek szeretettel fogadták a vendégeket, és érdeklődve hallgatták a Szentírás szavait, amelyeket ovisainknak olvasott fel:

„Abban az időben: Kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban elutasították őket. Amikor Jézus meglátta ezt, megharagudott, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda.” Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.”

Köszönjük Miklós atyának a gyerekek számára összeállított könyörgést és tanításokat, a bensőséges iskola- és óvodaszentelést! Helter István atyának mielőbbi gyógyulást és gyors felépülést kívánunk!

 

Turzainé Gazsó Kata - Kiss Attila

 

További képek a Vízkereszt galériában!

 

Az elmúlt évben rendhagyó karácsonyi műsort adtak elő gyermekeink a felújított óvoda tornaszobájában. Több alkalommal is előadták a tanultakat. December 19-én, intézményünk igazgatója, Kiss Attila és Helter István atya karácsonyozott velünk. Ezen a napon hozták meg a karácsonyi ajándékokat az adventi angyalok és a kis Jézus. Csillogó szempárok jellemezték a délelőttöt, boldog gyermekek bontogatták az ajándékokat.

Másnap december 20-án, szerdán a szülők korábban jöttek a gyermekeikért, akik már nagyon várták őket, hiszen ők is megajándékozhatták szeretteiket egy táncos-verses- énekes előadással és az általuk készített karácsonyi ajándékokkal. Az alkalom jó hangulatban telt, melyen tiszteletét tette Alsószentiván polgármestere, Husvéth Imre és a település jegyzője, Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna is.

Minden család külön meglepetéssel is gazdagodott, a Family Diner Kft., intézményünk élelmezője jóvoltából. Minden gyermek egy egész pizzát vihetett haza. Hálásan köszönjük nekik a finom meglepetést és az egész éves munkájukat!

 

Turzainé Gazsó Kata

 

További képek az óvodai Karácsony galériában!

 

Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot.

Mindenki, amennyire tud, legyen boldog.

 

Érje el, ki mit szeretne, s ha elérte, többre vágyjon,

s megint többre. Tiszta szívből ezt kívánom.

 

Szaporodjon ez az ország emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,

s ki honnan jött, soha-soha ne feledje.

 

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy, vissza nem fognak a kátyúk…

A többit majd apródonként megcsináljuk.

 

Végül pedig azt kívánom, legyen béke. –

Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe’!

 

Kányádi Sándor

 

Minden diákunknak, dolgozónknak, munkatársunknak, partnerünknek, rokonunknak, barátunknak, üzletfelünknek és támogatónknak ezúton is Isten kegyelmében gazdag, békés, boldog új évet kívánunk!

 

 

 

 

SZABÓ LŐRINC: KARÁCSONYEST, NYUGALMAS ESTE…

Karácsonyest, nyugalmas este,
szemünk a friss havon mereng;
és lelkünk bánattal övezve
ki tudja merre, merre leng?
 
– A szél kint a havat kavarja
és trombitálva jár a tél;
a lelkünk félve gondol arra,
ki tőlünk most oly messze él…
 
Karácsonyest. – Egy drága könnyben
óh mennyi boldogság van itt!
A gondolatunk messzeröppen
és lelkével ölelkezik:
 
– elcsöndesül az ég haragja,
csillag ragyog, elült a szél
és lelkünk áldva gondol arra,
ki nemsokára visszatér…

A mai szentmise előtt a katolikus hittanosok pásztorjátékával hangolódhattak a templom látogatói a legszebb ünnepre. Hiszen ne feledjük: a karácsony igazi üzenete az, hogy Isten megváltót küldött a földre, a legnagyobb karácsonyi ajándék maga Jézus Krisztus. Köszönjük a műsort a gyerekeknek és a felkészítést hitoktatójuknak, Vargyas Jánosné Angéla néninek!

 

 

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap hagyományosan az iskolai karácsony napja. Ezen a napon a karácsonyfára felkerülnek az iskola tanulóit és dolgozóit jelképező díszek. A napot a folyosón kezdtük, nyitásként a katolikus hittanosok pásztorjátékával készültünk fel a legszebb ünnepre. Hiszen ne feledjük: a karácsony igazi üzenete az, hogy Isten megváltót küldött a földre, a legnagyobb karácsonyi ajándék maga Jézus Krisztus.

 

 

Az osztálydíszek felaggatásával (köszönjük a szép díszeket Lakatosné Haris Ivettnek) és az osztályok karácsonyi csomagcseréjével hangolódtunk tovább a karácsonyra, majd a 2. osztályosok is előadtak egy kis betlehemezést.

 

 

Zárásként nem maradhatott el a megszokott tombolahúzás sem. A felajánlásoknak köszönhetően sok-sok nyeremény talált gazdára. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a sorsoláshoz küldtek tombolatárgyakat valamennyi gyermekünk javára, többen egy egész táskányi aprósággal, ami a gyerekek örömforrása lehetett ma délelőtt. Jólesett a tanároknak is a gyermekektől kapott apró ajándék, 7. osztályosaink pl. valamennyi pedagógus és dolgozó munkáját megköszönték. Sokat jelent számunkra, hogy vannak, akik a jó dolgokban igyekeznek segíteni bennünket a negatívumok hajszolása helyett, s ezzel a legnehezebb időszakban adnak számunkra lelki megerősítést. Köszönjük minden támogatónknak!

Kiemelten köszönjük étkezési szolgáltatónk, a Family Diner Kft. karácsonyi meglepetését is: jóvoltukból intézményünk valamennyi tanulója és dolgozója egy egész doboz pizzát kapott ebédre!

Végül eljött a várva várt pillanat: itt a több mint kéthetes téli szünet! Ezúton is kívánunk minden partnerünknek áldott karácsonyi ünnepeket!

 További képek a Karácsony 2023 galériában!

Adventus - latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb és legfontosabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

A féktelen vásárlások kapkodás, feszengés helyett ebben az időszakban kellene igazán elcsendesülni, magunkba fordulni és elgondolkodni. Kitárni a szívünk az Úr, a szeretteink felé, valamint minden rászoruló, elesett ember felé. Sokan nem is gondolnák, hogy egy-két apró gesztussal, akár csak egy mosollyal, kedves szóval milyen örömet lehet szerezni másoknak.

Iskolánkban régi hagyomány, hogy mindig szervezünk egy közös programot, amit a karácsonyra való készülődésnek szentelünk. A szülők és a tanárok közreműködésével tanulóink készíthettek karácsonyi díszeket, hajtogathattak kartonból és vághattak ki keménypapírból karácsonyi dekorációkat, ragaszthattak, festhettek karácsonyi figurákat, díszíthettek (és fogyaszthattak) mézeskalácsot. Ezúton is köszönet a felajánlásokért minden kedves szülőnek: rekord mennyiségű mézeskalács érkezett idén, amiből nemcsak festettek, hanem bőséggel fogyasztottak is a gyerekek (s külön köszönöm jól nevelt tanulóinknak a piros kék meglepetéseket ❤️💙).

Az osztálytermek és a folyosó dekorációi mellett az iskola adventi kellékei is aláfestették a karácsonyi hangulatot. Közös karácsonyfánkért pedig Márkli Ákosnak szeretnénk köszönetet mondani, a díszes fa minden adventi időszakban folyosónk impozáns látványosságának számít.

Nemsokára karácsony! 🎄🍬🕯

 

 

 

 

További képek az Advent2023 galériában!

(a gyertyagyújtás képei után)

 

Mai napon Nagy Richárd, református lelkész érkezett hozzánk, hogy fokozza óvodásaink ünnepi hangulatát. Ricsi bácsi beszélt nekünk Jézus születésének csodájáról és gitárjátékával újra elvarázsolta a gyermekeket. Közös éneklésünket még Szalma István, az intézményünket fenntartó Székesfehérvári Egyházmegye képviselője is meghallgatta, aki nagyon meg volt elégedve a gyerkőcök viselkedésével és azt mondta nekik, hogy maradjanak mindig ilyen jók! 😊

Köszönjük Ricsi bácsinak a koncertet és Szalma Istvánnak a látogatást!

 

 

Turzainé Gazsó Kata

 

További képek az óvodai Advent galériában!

Kedves szülők, kedves gyerekek!

 

Csodálatos délutánt töltöttünk együtt december 8-án, pénteken. Gyönyörű alkotásokat barkácsoltunk közösen gyermekeinkkel. Jó volt látni és érezni a közösség összetartó erejét, hiszen sokan eljöttetek, és a hangulat pedig igazán ünnepire sikerült.

Nagyon hálásak vagyunk azoknak, akik a barkácsolós asztal levezénylését is vállalták beszerezve minden eszközt. Szorgalmasan előkészültetek sablonokkal, anyagokkal, jókedvvel és türelemmel is😊 

Köszönjük szépen: Burunczné Valicsek Panni néninek, hogy időt áldozott óvodásainkra és ismét igen jó kézműves ötletekkel érkezett hozzánk. Köszönjük szépen Ulcz Nórának, a csodás alkotásokat, amikkel az óvodánkat díszíti (pl.:Mikulás, karácsonyfa, hóember, cserépdíszek, stb.) rengeteg gyönyörű dekorációs elemet köszönhetünk neki is és  Pribékné Zámbó Zsuzsannának is. A pénteki alkalmon is készítettek intézményünk számára egy gyönyörű ajtódíszt, egy grincsfát és még sorolhatnám mi mindent.

Barkácsolós asztalt vállalt még Nagyné Sándor Boglárka, valamint Supliczné Toldi Kitti, Vargáné Agócs Martina, Vájerné Szakács Szabina, besegített Katona Laura is és nem utolsó sorban szép díszeket barkácsolt még  Majorné Morvai Anikó is. Nekik is igen hálásak vagyunk!

Szeretném még kiemelni az Előszálláson található Anett Virágboltot, hiszen a pénteki napra is sok felajánlás, támogatás érkezett és a korábbi időszakban is kaptunk már tőlük ajándékba növényeket, virágokat. Nekik is köszönünk mindent! 

Gyermekek és felnőttek is igen jól érezték magukat. Volt finom meleg tea, sok-sok nassolni való, karácsonyi zene és számtalan kreatív kezecske.

Az alkalmat közös karácsonyfa díszítéssel és a kettő adventi gyertya meggyújtásával zártuk.

Hálásak vagyunk mindenkinek, akik részt vettek az első adventi barkácsdélutánunkon!

Tavasszal folytatjuk!😊

Turzainé Gazsó Kata

 

További képek az óvodai Advent galériában!

Csukás István: Hideg szél fúj

 

Hideg szél fúj, hogy az ember majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek!

 

Szeme szénből, az orra meg paprikából,
lába nincs, de minek is, ha úgysem táncol. 

 

Ütött-kopott rossz fazék a tökfödője,
megbecsüli, hiszen jó lesz még jövőre;

 

seprűnyél a nagyvilági sétapálca,
el is mehetne, ha tudna, vele bálba.

 

Ilyen ő, az udvarunkon nagy gavallér,
bár rajta csak ujjal rajzolt az inggallér,


mégse fázik, mikor minden majd megdermed,
el is mennék, ha lehetne, hóembernek!

 

Óvodásaink téli pillanatképei a Téli pillanatok galériában tekinthetők meg.

Csengetési rend

1. óra:           8 – 8.45

2. óra:           9 – 9.45

3. óra:         10 – 10.45

4. óra:         11 – 11.45

5. óra:         12 – 12.45

6. óra:         13 – 13.45

7. óra:         14 – 14.45

Kapcsolat

 7012 Alsószentiván, Béke u. 112.

 info@fatimai.hu

  +36-25/504-710

  www.fatimai.hu

©2021 Fatimai Boldogasszony Általános Iskola

Az oldal sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmények érdekében. Részletekért nézze meg az adatvédelmi nyilatkozatunkat. További részletek.