Híreink

A témahetet 2016 óta hirdetik meg hazánkban az oktatási intézményeknek. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. Fontos, hogy a diákok figyelmét koncentráltan ráirányítsuk a fenntarthatóság fontosságára, az ő személyes érintettségükre, hiszen kis odafigyeléssel ők is sokat tehetnek a Föld védelméért. Iskolánkban ezen a héten minden napra jut valamilyen foglalkozás a témában.

A hétfői nap folyamán az alsósok virágültetéssel szépítették egy kicsit az iskola környezetét. Ezúton is köszönjük mindenkinek a felajánlott virágokat, melyekből jutott a kapunál a feszülethez, a sziklakertbe, a bejárat előtti nagy cserepekbe és az ablakpárkányok virágládáiba egyaránt. 🌸🌼🌻

Kedden és szerdán Utoljára látható címmel Boros Tamás tanár úr tartott előadást az érdeklődőknek. Ennek keretében olyan nagyon ritka állatkerti állatokról hallottunk, amiket az utazásaim során látott tanár úr, s beszámolóját fotókkal is illusztrálva. Ezek az állatok kihalófélben vannak, s példájuk a biodiverzitás és a klímavédelem fontosságát egyaránt hangsúlyozza. 🦎🐌🦖🐟🌳🌴

Csütörtökön Boros Tamás tanár úr a 7. osztályosok virágokkal, fűszer- és gyógynövényekkel ültették tele a korábban kialakított gyógynövénytelepünket. Júniusban a diákhéten szeretnénk vendégül látni Lencsés Rita szakértőt, aki bővebben is megismertethet bennünket a gyógynövények világával, Hiszen a Tenkes kapitányából tudjuk: "Fűben, fában, földben, vízben van az orvosság!" 🙂🌾🍃👍

Pénteken délelőtt az óvodásokkal közösen 2019 után ismét megrendeztük a tavaszi nyuszifutást Kovács Istvánnal (erről részletesebben külön cikk olvasható). Délután pedig az iskolaudvaron, illetve a sportpályán tartottuk meg hagyományos szemét szedő akciónkat, hogy ezzel is tisztább legyen környezetünk.

További képek a Fenntarthatósági témahét galériában!

Kedves Szülők!

A Föld napja alkalmából ablakba való virágokat ültettünk a gyerekekkel. Köszönjük a sok felajánlott virágot, amivel szebbé varázsolhattuk környezetünket. És hálásan köszönjük a felajánlott virágföldet is! 🌺🌹❤

Homokozónk is virágba borult eme jeles alkalomra. Bár sok jó gyerek kis helyen is elfér, azért örülünk, hogy már több időt tudunk a szabadban, a friss levegőn tölteni!

Turzainé Gazsó Kata

További képek a Föld napi készülődés galériában!

Ma délután tartottuk meg hagyományteremtő jelleggel Tavaszi gyermekjátszó délutánunkat a dr. Szentiványi Péter Közösségi Színtér nagytermében.

Mivel sokan hiányoztak, a tervezetthez képest egy kicsit átalakítottuk a műsorunk. A mese, amit szerettünk volna eljátszani, egy interaktív mesejátékként valósult meg, melynek során igyekeztünk megmutatni a leendő kiscsoportosainknak, hogy tudunk együtt énekelni, mondókázni, játszani...

A  büszke tölgyfa mesejáték után a Tehetség Művészeti Iskola oktatója, Kiss Ági néni táncoltatott meg bennünket.

Néptánc után lehetőség volt zsákbamacska vásárlásra, valamint zsíros kenyérrel, tavaszi zöldségekkel, szörppel csillapíthatták éhségüket a jelenlévők. A falatozás után pedig kézműves foglalkozás várta a gyerkőcöket, s a felnőtteknek is módja volt egy kis kötetlen beszélgetésre. 

Köszönjük szépen mindenkinek a behozott zsákbamacskának valókat, a felajánlott kenyeret, zsírt és zöldségeket!🍞🥪🥒🍅🧅

Betegeinknek pedig jó egészséget és mielőbbi gyógyulást kívánunk!!!🥰

Turzainé Gazsó Kata

További képek a Tavaszi gyermekjátszó délután galériában!

Hálánkat szeretnénk kifejezni az Alsószentiván Községért Egyesület minden tagjának, amiért megajándékozták óvodás gyermekeinket sok-sok udvari játékkal, homokozó készlettel.

Igazi meglepetésként ért bennünket a „titkos üzenet” és a rengeteg ajándék. A gyermekek boldogan próbáltak ki minden egyes játékot.

Köszönjük a lehetőséget, hogy mi is díszíthettük Alsószentiván Község tojásfáját és köszönjük a meglepetéseket is! Jövőre még szebb tojásokat fogunk készíteni!

U.i.: hamarosan a homokozónk is új színben fog pompázni!😉

Turzainé Gazsó Kata

További képek az Alsószentiván Községért Egyesület meglepetése galériában!

Ma délelőtt ismét ellátogatott hozzánk a Léghajó Színház. Januárban már voltak nálunk, s akkor megtudtuk, hogy előadásaikban ismert mesék figurái elevenednek meg, szép díszletekkel keretezve a történetet, amelyeket igényes festőművészek készítenek el. Az izgalmas és humoros részek váltakozása biztosítja – felgyorsult világunkban felcseperedő - gyerekek nehezen leköthető figyelmét, a minden mese végén szereplő közös néptánc, pedig feloldást jelent a 40 perces ülés és figyelem alól. Előadásaikban hangsúlyos szerepet kap az interaktivitás, kis közönségükből is beavatnak néhányat a játékba, így jobban tudnak azonosulni a mese történéseivel. Műsoraik szerves részét képezik az óvodai, iskolai programoknak, ami nagy segítség lehet az óvó-, és tanító néniknek.

Ma délelőtt újra megtapasztalhattuk a gyakorlatban is a bemutatkozásban leírtakat. Az interaktív előadást a gyerekek és felnőttek egyaránt élvezték, szívesen működtek együtt a színészekkel a mintegy 45 perces program során. Jólesett számunkra, hogy nemcsak mi voltunk elégedettek, hanem az előadók is megdicsértek minket! Megerősítették, hogy ritkán van ilyen fegyelmezett közönségük, mint mi, többször kiemelték, hogy nagyon ügyesek voltak. A gyerekek is hálásak voltak a produkcióért, előadás után többen megköszönték egy búcsúöleléssel a színészeknek a mai közös szórakozást.

További képek a Léghajó Színház galériában!

A Székesfehérvári Egyházmegye iskoláinak mindegyike szervez valamilyen hagyományos versenyt, ahol lehetőség van összejönni egy jó hangulatú rendezvényen. A pázmándi Szent Gellért Általános Iskola az alsósok számára hirdetett meg egy matematika vetélkedőt, ahol számos összetett feladaton keresztül tesztelhették tudásukat a diákok. Iskolánkat Bacsa Natália, Ignácz Adrián, Hanák Milán, Kiss Balázs, Ősz Auróra és Punk Alexandra képviselték. Bár helyezést most nem értek el, értékes tapasztalatokkal gazdagodtak, hiszen eddig még nem szerepeltek ilyen jellegű megmérettetésen. Tanulóink jól érezték magukat, s gyarapíthatták matektudásukat a fejtörők megoldása során. Köszönjük a versenyt és a vendéglátást a pázmándi iskolának!

Lassan elkészül a felújított óvoda, az új tornaszobával. Addig is szerettük volna biztosítani a lehetőséget ovisainknak számára, hogy kiéljék kreativitásukat és mozgásigényüket. A polgármester úrtól engedélyt kaptunk rá, hogy kialakítsunk  egy átmeneti homokozót, az önkormányzat „óvodai udvarnak” kinevezett területén, amíg a szép új intézményt birtokba nem vehetjük. Nagy Ferenc és felesége felajánlottak óvodásaink számára egy hatalmas traktorabroncsot, amit meg is töltöttek homokkal. A gyerekek nagyon boldogok, mi pedig nagyon hálásak vagyunk! Köszönjük a segítséget mindenkinek!

Turzainé Gazsó Kata

A télbe fordult húsvéti szünetet követően nagyon vártuk már, hogy a csillagászati tavasz megérkezése után három héttel a gyakorlatban is beköszöntsön végre az évszaknak megfelelő időjárás és bőrünkön érezhessük „a Tavasz bársonyosan lágy lehét, az emberiség reményét”.  Alsós tanulóink is igyekeztek kihasználni az első alkalmas délelőttöt egy kis báránysimogatóval egybekötött kiruccanásra. A tanulmányi séta során láthatták, hogy azért még igencsak az ébredezés elején tart Természetanya, az igazi tavaszi látványra még 1-2 hétig bizony várni kell. A túra ennek ellenére nem volt haszontalan, többek közt a bárány és a puli közötti különbségeket is sikerült megnyugtatóan tisztázni. A sétát a kicsik és tanáraik egyaránt élvezték, a lovak és birkák véleményét nem ismerjük. Az állatszemle eredményeit természetesen az Állatbarát iskola projektünk során is igyekszünk hasznosítani.

További képek a Tavaszi séta galériában!

Kárász Izabella: Legyen húsvét

Harangzengéssel beköszönt a húsvét,
virágpompa ring minden levelén,
ledobja fagyott páncélját az élet,
győzőként ragyog a tél tört jegén.
Jézus lehetett ilyen győzedelmes,
nagy ünnepi, szép, lelki fénymezőn,
mikor nagypéntek gyászos éje helyett
húsvéti fényben feltámadt dicsőn!

Ó, nincs szebb, mint a feltámadott élet,
az újjászépült, ragyogó világ!
De nagypénteki búra győzelmet
e föld népének vajon itt ki ád?
Nincs addig húsvét az emberi szíven,
hiába hívja ünnepi harang,
míg Jézus lelkét magáénak vallva
nem szólal benne kikeleti hang.

Mindenfelé e földön legyen húsvét,
Jézust meglátó, megváltó öröm,
boldog tudat, hogy nem hal meg a lélek,
ha hisz, de ragyog örök örökkön.
Ünneplő szívvel Jézust magasztalva
zengjen az ének itt e föld terén
amíg, mint mindig, beköszönt a húsvét,
s virágpompa ring minden levelén…

A húsvét igazi történetére és néphagyományaink ápolására helyeztük a hangsúlyt a héten. Többek között, megemlékeztünk a Nagyhét eseményeiről, Jézus csodáit elevenítettük fel, tojást festettünk, és nyuszit simogattunk, stb.

Ma Helter István atya kötetlen beszélgetés keretein belül mesélt nekünk Jézus feltámadásának csodájáról. Még a legapróbbak kérdéseire is megpróbált válaszolni.

🐣Beszélgettünk a tojás kérdéseiről is, arról, hogy néphagyományt is ápolunk a festéssel, de nálunk az egyházban Jézus ÚJ életére emlékezünk. 

🐰A nyulacskák pedig nagyon kedves, aranyos  kis állatkák, de nagyon fürgék is tudnak lenni. Az apostolok is olyan gyorsan szaladtak a jó hírrel, hogy Jézus él!, mint a nyulak!

Jézus tanítványai boldogságukban igen nagyon kapkodták a lábaikat, hogy minél több emberrel osszák meg az örömhírt!

István atyát mi is megörvendeztettük két dalocskával, amit az ünnepre tanultunk. Ezután gyermekeink is fürgén szaladtak és keresgéltek a Kastély-parkban, hiszen rájuk is egy kis húsvéti „csoda” várt.

 Áldott ünnepeket kívánunk minden családnak!

Turzainé Gazsó Kata

További képek az óvodai Húsvéti készülődés galériában!

Barka – bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány – A legősibb húsvéti jelkép. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.”

Nyúl – megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

Tojás – az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

További ovis képek az óvodai Húsvéti készülődés galériában!

Petőfi Sándor: Huszár 

Szegény legény vagyok, Nincs semmi vagyonom;
Szívem sem az enyém, Rég bírja galambom.
Életemet pedig Hazám, te szent hazám,
Kész áldozat gyanánt Tenéked áldozám.
Ami még megmaradt: Te szűz becsületem,
Magammal viszlek el, Te sírba szállsz velem.

Korábban tudósítottunk róla, hogy a hatodikos tanulóink szervezték meg és adták elő az idei március 15-i műsort, ebben többször előkerült a magyar huszár fogalma. Akkor ötlött fel bennem a gondolat, hogy a gyerekekkel elmenjünk Székesfehérvárra a moziba megnézni a Hadik című magyar filmet. Erre most sikerült sort kerítenünk.

Reggel még az első három órán ugyanúgy részt vettek a hatodikosok is, mint a többiek, de utána együtt felszálltunk a Volán buszra, s jó hangulatban utaztunk el. Beérkezve Székesfehérvárra volt egy óránk a film vetítése előtt, így kényelmesen megebédelhettünk egy gyorsétteremben a mozival szemben.

A film egy igaz történetet dolgoz fel. A port.hu alapján:

„1757. Hadik András és mindenre elszánt csapata végrehajtja a történelem legvakmerőbb huszárcsínyét. A hétéves háború idején Hadik különleges küldetést kap Mária Teréziától: huszáregységeivel titokban fel kell nyomulnia Berlinig, hogy Nagy Frigyes porosz király távollétében elfoglalják és megsarcolják az ellenséges fővárost. Hadik és katonái az éjszaka leple és mindössze hat nap alatt tették meg a 450 kilométeres távolságot, hogy váratlanul rajtaüssenek a városon és az azt védelmező helyőrségen. A képtelen támadás teljesen váratlanul éri a poroszokat, ennek is köszönhető a küldetés fényes sikere. A Hadik egy sodró kalandfilm, ami történelem egyik legdicsőbb, sajnálatos módon kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel.” 

Jákob Zoltánné