Híreink

Iskolánkban hosszú évek óta hagyomány a madarak téli etetése, szépen bővül is az etetőkön megfigyelt fajok listája. Ebben az évben két hatodik osztályos tanulónk, Punk Alexandra és Ősz Auróra felelt a „napi menü” kihelyezéséért. Nagyon fontos, felelősségteljes feladat ez: ha a madarak hozzászoknak a biztos táplálékforráshoz, akár messzebbről is az etető környékére gyűlnek, ha pedig üresen találják, egy hidegebb éjszaka után nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, így akár el is pusztulhatnak.

Ha nem tudjuk az etetés folyamatosságát biztosítani, inkább el se kezdjük (mi ezen okból kezdjük csak január elején az etetést, hiszen a téli szünet ideje alatt nem tudnánk folyamatosan feltölteni az etetőt). Bár nagy segítség lehet a madaraknak hideg napokon a kirakott táplálék, a legtöbb madár túlél enélkül is, sok esetben az etetés inkább nekünk, embereknek nyújt élményt az odagyűlő madársereg megfigyelése által.

Arról, hogy meddig is kell etetni, megoszlanak a vélemények. Bár egyes országokban (például az Egyesült Királyságban) akár egész évben is etetnek, nálunk a szakemberek nem ajánlják a tartós fagyok elmúlta után. ennek több oka is van: egyrészt a madarak a könnyű táplálék lehetőségét megszokják, és nem kutatnak az egyébként jellemzően változatosabb, táplálóbb, de nehezebben megszerezhető táplálék, mint a rovarok vagy lárvák. Másrészt kutatások bizonyítják, hogy a fiókák nem képesek az etetőbe kihelyezett magok, például a napraforgó megemésztésére, és akár a pusztulásukat is okozhatják. Így február elmúltával fokozatosan érdemes a kihelyezett táplálékot csökkenteni, hogy március végére a madarak újra a természetes táplálékforrásra álljanak rá, az etetőket pedig addigra teljesen ürítsük ki. Persze nem kell lemondani a kertünk madárlátogatóiról ezután sem: a kihelyezett odúkban fiókát nevelhetnek, az itatók pedig egész évben vonzzák a tollas látogatókat.

Boros Tamás

Csütörtökön a mesterségem címere témahét alkalmából a Jéga-Pordán család látogatott el hozzánk. Melinda és Norbi közösen kalauzoltak el bennünket az asztalos szakma rejtelmeibe. Martin szülei különböző eszközöket hoztak, hogy szemléltessék a szakma legjellemzőbb fortélyait. Az asztalos olyan szakember, aki faanyagokból különböző bútorokat, ajtókat, ablakokat és egyéb fa szerkezeteket készít. Az asztalos munkája magában foglalja a tervezést, a mérési feladatokat, a vágást, az illesztést, a csiszolást és a befejező munkálatokat is. Nos, az óvodás gyermekek szinte mindezeknek szemtanúi lehettek. Sőt az akkumulátoros csavarbehajtókat még ki is próbálhatták, természetesen a biztonságos munkavégzés felétételeit betartva. Norbi és Melinda interaktív előadása teljesen elkápráztatta az ovisokat. Alaposan előkészültek a nem mindennapi tevékenységre és a gyermekekkel közösen létrehoztak kettő nagyszerű virágosládát, melyet fel is ajánlottak az óvoda részére. Az előadók felhívták a gyerkőcök figyelmét a fa minden tulajdonságára. Szagoltak tapintottak különböző fadarabokat, fűrészport, faforgácsot, sőt még emlékbe is vihettek haza egy-egy kis darabkát. Norbi még egy izgalmas kísérletet is elvégzett, mellyel szemléltette a fa éghetőségét. (Természetesen felhívtuk a gyermekek figyelmét arra, hogy ezt senki nem végezheti el se otthon, se sehol máshol.) Köszönjük szépen Melindának és Norbinak ezt az igazán különleges délelőttöt!

Régebbi tanulóink bizonyára emlékeznek a 7-es számú tanteremben álló, mindezidáig lakó nélküli terráriumra. Az elmúlt hetekben azonban a szemfülesek már felfigyelhettek a változásokra: Kocsis Kata tanárnő és Boros Tamás tanár úr munkájának és az ötödik osztály lelkes segítségének köszönhetően sikerült felújítani az addig kihasználatlan férőhelyet. A talajcsere és a technikai berendezések elhelyezését követően beköltöztek az első lakók: két achátcsiga.

A közönséges achátcsiga (Lissachatina fulica) Kelet-Afrikában őshonos, azonban több kontinensre betelepítették, így ma már előfordul Ázsia és Dél-Amerika több pontján is, sőt Floridában is megjelent. A szárazföldi csigák között feltűnően nagynak számít, háza akár 20 cm-es is lehet, bár általában ettől azért elmarad. Őshazájában, Afrikában az emberek szívesen fogyasztják. Alapvetően éjszakai életmódúak, a nappalt inkább a talajba ásva töltik, így kell egy kis szerencse a megfigyelésükhöz.

Jelenleg a két csiga lakja a terráriumot, azonban ha minden jól alakul, hamarosan újabb lakókkal bővül a kis lakóközösség.

Boros Tamás

Régóta terveztük, hogy iskolánk környékén odúkat helyezünk ki a környéken élő madarak számára. A közelmúltban Filip Zsolt segítségével 9 db odúhoz jutottunk, a felajánlást ezúton is köszönjük. Az odúk kihelyezését igyekszünk minél előbb elvégezni, hogy a madarak a tavaszi időszak kezdetére elfoglalhassák.

Az odúk kihelyezésére valójában az egész év során van lehetőség, akár a nyár elején kirakott odúkat is elfoglalhatják az állatok, például az egyik leggyakoribb odúfészkelő, a széncinege évente több alkalommal is költ. Azonban a legideálisabb késő ősszel, novemberben elvégezni a munkát, mivel a nálunk telelő madárfajok egy része a hideg téli éjszakákon menedékként is használja ezeket. A februárban kirakott odúkat a fészkelés kezdetéig felfedezhetik a madarak, így tavasszal már abban kezdhetnek a családbővítéshez.

Felvetődhet a kérdés, miért van szükség a madarak számára ilyen módon fészkelőhelyet biztosítani. Az odúlakó madarak nagy része elhagyott vagy nem használt harkályodúkban költ. Azonban az odvas, korhadó öreg fák kivágásával ezek száma jelentősen csökkent, különösen a lakott települések közelében. Az odúkkal tulajdonképpen ezeket helyettesítjük.

Boros Tamás

A jelmezbálban az a legjobb, hogy az ember kibújhatik a saját bőréből, hogy más lehet, tökéletesen más, mint aki a valóságban. (...) Hogy az ember néhány óráig azt játszhatja, hogy megváltozott, elvarázsolták, idegen és ismeretlen lett hirtelen.

Szabó Magda

Hagyományos farsangi mulatságunkra az idén február 27-én került sor. A beöltözésnél gyakorlatilag szabad kezet kaptak tanulóink: egyéni, csoport és osztály produkcióval is fel lehetett lépni. Ismét számos szép és ötletes jelmezt csodálhattunk meg. A tombolasorsoláson szokás szerint rengeteg nyeremény talált gazdára.

Hamarosan vége a báli szezonnak, s kezdődik a húsvétra való lelki felkészülés a nagyböjti időszakkal. Mindenkinek szeretnénk itt is köszönetet mondani mindennemű segítségért, legyen az jelmezkészítésben és maszkírozásban való közreműködés, felajánlott tombolatárgy, vagy a gyerekeknek készített finomságok.

További képek a Farsang galériában!

A gyerekek legnagyobb része már eleve hallott a drogokról, az internetnek, a tévének, a rokonoknak vagy az osztálytársaknak köszönhetően nagyon korán képbe kerülnek. A legtöbb gyerek 8 éves korára már hallotta a drog szót, és egy-két fajtát ismer is. Az igazi gond ott kezdődik, hogy a véletlenszerűen kapott információk általában nem fedik a teljes igazságot. Így az csak jobban összezavarhatja a diákokat a témában. Sok a kísértő hatás: fogyasztásra buzdíthat akár a média, a divat, a haveri tapasztalatok. A drogok első kipróbálása jellegzetesen serdülőkori társas jelenség, ez a korosztály van a leginkább kitéve a veszélynek. Leginkább a tudatlanság, a csoportnyomás, a menőnek tűnni vágy és valamely problémától való menekülés terelheti a serdülőt a drogok irányába. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy haver mondja el, mit kell tudni a drogokról (aki esetleg maga is drogfogyasztó), vagy egy drogprevenciós szakember.

Felsős tanulóinknak Határ Eszter főtörzsőrmester, a Sárbogárdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának munkatársa tartott előadást, melynek során a legális és illegális drogokat egyaránt érintette, de szóba került a lehetséges jogi következmények, a fiatalok szerhasználata, és a manapság divatos trendek (elf bar, nikotinpárna) témaköre is, vagy éppen a bulizás veszélyei. A legfontosabb tanulság: biztonságos drogozás nem létezik, csupán ábránd. A droghasználat már rövid távon is, de hosszú távon bizonyítottan károsítja az egészséget, számos betegség forrása lehet, és függőséget okoz. A legegyszerűbben úgy tudjuk elkerülni a rászokást, ha nem kezdjük el, tudunk nemet mondani a drogokra.

Az előadás végén tanulóink számos kérdést tettek még fel az előadónak, aki kitartóan állta a rohamot és igyekezett válaszolni mindenre. Köszönjük Határ Eszternek a mai tájékoztatót, bízunk benne, hogy sokat tanultak belőle diákjaink és emlékezni fognak az itt elhangzottakra jövőbeli döntéseik során is.