Az iskolai rendezvények közül talán a ballagás a legmeghatóbb, amikor elbúcsúztatjuk a nyolcadik osztályosokat. Az idei ballagás is szépen sikerült, szép, kissé szeles időben, de legalább nem rekkenő hőségben, a jó Isten szabad ege alatt kerülhetett sor az ünnepélyre.

Nemzeti himnuszunk közös eléneklése után először az iskola zászlójának átadása történt meg, majd a ballagó diákoktól a 7. osztályosok nevében Bacsa Fanni versben adott jó tanácsokkal, Segesdi József pedig búcsúszöveggel köszönt el, felidézve a közösen megélt emlékeket.

Husvéth Imre polgármester úr a település képviselő testülete nevében virágot hozott a ballagóknak, melyek átadásában Turzainé Gazsó Kata óvodai intézményegység-vezető is segített. Jólesett ez a kis gesztus, hiszen az óvoda és az iskola kapcsolata nagyon jó, több iskolásunknak van óvodás testvére.

 

Az iskola képviseletében Kiss Attila főigazgató köszönt el a ballagóktól:

 

Kedves Ballagók! Kedves szülők, pedagógusok! Tisztelt vendégeink!

 

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit iskolánk szép ünnepén, a ballagáson. Megszokhattátok az évek során, hogy mindig egy bibliai példázat alapján köszönök el a ballagóktól. Ma sem teszek másként: a hegyi beszédből Krisztusnak arra a tanítására építenék, amikor az utakról beszél. Van egy szélesebb, amely könnyebbnek tűnik, de végül a pusztulásba vezet és van egy keskeny, amely nehezebb, de az életre visz el.

A mai nap is arról szól, hogy utatok itt fordulatot vesz. Egészen egyszerűen eljönnek az életben azok az útelágazások, amikor irányt kell váltani. Előfordulhat, hogy lesznek kijelölt irányok, amikor nem te választod meg a folytatást. Ezt hívják „kényszerpályának”. Kívánom, hogy minél kevesebb ilyenben legyen részetek. De ha mégis bekövetkezik, ne essetek kétségbe. Mindig találhattok más, számotokra kedvezőbb utat. A jó eset, az, amikor több lehetőség közül, ti magatok választhattok. Félévkor megtörtént az első ilyen döntésetek, amikor középiskolába jelentkeztetek: ki technikumot, ki szakközépiskolát, ki szakiskolát választott. De ez már a Ti döntésetek volt.

Rögtön ehhez kapcsolódik egy másik gondolat: Ne térjetek le a választott útról, ne essetek kétségbe akkor sem, ha valami elsőre nem sikerül. Feladni könnyű, odatenni magunkat jóval nehezebb. De a nehezebb út visz mindig a sikerhez.

Az itt eltöltött évek alatt többször is hallhattátok tőlem, hogy „Mindenki tehetséges valamiben!” Ti is azok vagytok, sőt szeretném átfogalmazni ezt a mondást úgy, hogy „Mindenki több mindenben is tehetséges!” Nincs tehát olyan dolog, hogy „nem fogom tudni sosem”, nincs olyan, hogy „nem is akarom”, és pláne nincs olyan, hogy „feladom”.

Használjátok ki a képességeiteket. Legyetek nyitottak az új dolgokra, és soha, de soha ne féljetek a csalódástól. Ne féljetek tőle, mert nem tudjátok elkerülni. Ahogy az útelágazások jönnek időről időre, úgy a csalódásokat sem lehet elkerülni. De ezekből is tanulhattok, és tanulnotok is kell, mert ezek is tapasztalatokkal vérteznek fel, s minél gyorsabban fel tudjátok dolgozni, annál erősebbé váltok majd általa. Mert nincs olyan, hogy kudarc, amíg te magad fel nem adod. Ha elértél valamit, akkor harcolj érte. Ha felépítettél valamit s lerombolták, kezdd újra.

S ezt azért merem nektek tanácsolni, mert én is végig így tettem veletek. Volt, hogy harcolni kellett a ti korotokban jellemző lázadás ellen, de soha nem hagytalak el benneteket. Többször konzultáltam a szaktanárokkal, hogyan tudnátok javítani (Judit vagy Kata tanárnő többet tudna erről mesélni), de nem engedhettem, hogy magatok alatt vágva a fát letérjetek a jó útról. Egy dolog viszont nem volt: hogy feladtam volna az osztályfőnöki munkát veletek, mert a jó oldalatokat is megéltem, nem is keveset.

S ugyanerre törekedtek a tanáraitok is, amikor vagy szigorú szavakkal, vagy egy tengerészgyalogos őrmester határozottságával, észérvekkel vagy humorral, de szerettek volna benneteket a helyes úton tartani. Nem saját magukért, hanem értetek. Hiszen, ahogy a tarisznyákon is olvashattátok, az életünknek akkor van igazán értelme, ha mások életét segítjük. Mi ezt szerettük volna veletek is elérni, s ha a jövőben kihozzátok magatokból, amit tudtok, értelmes, hasznos és boldog életet éltek meg, akkor nem volt hiábavaló a mi küzdelmünk sem. Értetek küzdöttünk, nem ellenetek.

Ne felejtsetek el szüleiteknek, családotoknak, hozzátartozóitoknak sem köszönetet mondani, akik ott álltak mögöttetek. Mai sikeretek az ő érdemük is. Én is megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem a szüleiteknek mindazt a segítséget, amit az elmúlt években kaptam tőlük, fontos volt az ő együttműködésük is abban, hogy az általános iskola és a felvételi kihívásait teljesíteni tudjátok.

Mivel a mai modern világban az úton való közlekedést mindenféle modern kütyü segíti, mi is igyekeztünk számotokra iránymutató GPS-t adni. Ezek voltak azok a tanítások, amelyeket Krisztus is mondott, én is idéztem egyet az előbb és István atya is közvetítette az osztálymiséken. Maga Jézus nyilatkoztatta ki: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Ezek az értékek kiállták az idők próbáját, ti is nyugodtan építhettek rá.

 

Most pedig egyenként is elköszönnék tőletek:

 

BUGYIK LAURA: idén érkeztél az osztályba. Beilleszkedési gondjaid abszolút nem voltak, nagynénédnek köszönhetően már tavaly nyáron megismert és befogadott az osztály. Vidám, segítőkész és jóindulatú lánynak ismertünk meg, ennek még csecsemőgondozóként is nagy hasznát veheted. Több versenyen is képviselted az osztályt: Lajoskomáromban környezetismereti, Érden hittan, Sárbogárdon angol versenyen voltál, de rajzpályázatokra is készítettél alkotásokat. Nagy vágyad valósult meg a Bugátba való felvétellel, a legjobbakat kívánom hozzá!

KÁLMÁNCZHEI KRISTÓF: téged már alsóban megismertelek, második osztályos voltál, amikor a zánkai Erzsébet táborban először szerezhettünk feledhetetlen élményeket. Rengeteg olyan tulajdonságod van, amire építhetsz majd: angoltudásod általános iskolai szinten nagyon jó, kipróbáltad a küzdősportokat is, amelyek helyesen alkalmazva segítenek kontrollálni magad, elvagy a számítógéppel (akár éjszakákat is rászánva) és otthonosan mozogsz a motorok és az autók világában is. Te is olyan szakmát tanulhatsz, ami a foglalkozásod mellett a hobbid is, sok sikert kívánok hozzá.

KISS NOÉMI: amikor alsóban megismertelek, szolid leányzónak gondoltalak első látásra. Aztán amikor a szombathelyi kiránduláson a szökőkútnál vízipisztollyal telibe trafáltad az egyik galambot, rájöttem, hogy vannak itt bőven vagány fiús tulajdonságaid is. Rád is sokszor számíthattam, amikor kellett, akár az osztályban, akár rajzversenyeken, most nyolcadikban a vármegyei második helyezésedre lehettünk büszkék. Bár Móni tanárnő azt mondta, alsóban nem szerettek a lányok táncolni, felsőben azért a Ki mit tud?-on vagy a banketten egész jól ment ez is. Te is oda nyertél felvételt, ahova leginkább szerettél volna, sok sikert hozzá.

MAROSVÁRI MÁTÉ: hatodik osztályban érkeztél meg hozzánk. Neked sem voltak beilleszkedési gondjaid, hamar befogadott az osztály. Bár a matematika nem ment könnyen, szerencsére a szaktanárok és szüleid közös összefogása legyőzte ezt a kihívást is. Annál jobban ment helyette a zene: gitárjátékoddal már az óvodásokat is lenyűgözted, kétszer is adtál nekik koncertet a zene világnapján. Karácsonykor lágyabb zenével adtad meg az ünnepi hangulatot, a Ki mit tud?-okon a keményebb oldaladat mutattad meg. Felvételin nagyon tehetségesnek találtak a Gorsiumban, nem is mondhatok mást, mint sok sikert!

NYIKOS GÁBOR BALÁZS: ötödik osztályban kapcsolódtál be az osztály életébe, beilleszkedési gondjaid neked sem voltak: Noémit és Kristófot már ismerted korábbról is, aztán Pityuval is megtaláltátok a közös témákat. Jó hozzászólásaid voltak a történelem, illetve a természetórákhoz is. Ha figyelembe vesszük, hogy szereted az állatokat és sokat tartózkodsz a természetben, ez nem is olyan meglepő. Te is képviselted több versenyen az iskolát, félévkor pedig olyan felvételi pontszámot hoztál, amire tudtuk, hogy képes lehetsz és örültünk is neki. Te is oda nyertél felvételt, ahova szerettél volna, neked is a legjobbakat kívánom.

PAIZS LORÉNA IBOLYA: ötödik osztályban csatlakoztál hozzánk te is. Először Noémivel lettetek jó barátnők, majd Laura érkezésével igazi triót alkottatok a lányokkal. Most már elárulhatom: magamban úgy becéztelek benneteket, hogy a három grácia. Sokat segítettél a tananyagok pótlásában a többieknek: leggyakrabban a te vázlataidat szkenneltem be a hiányzóknak, de füzeteidet is többször kölcsönadtad. Rád is számíthattunk a versenyeken: többször rajzoltál, s mellette voltál hittan- vagy akadályversenyen is. Maradj önzetlen és tarts ki a középiskolában is, akkor boldogulni fogsz az életben.

STRASSER ISTVÁN JÁNOS: azon kisebbséghez tartozol az osztályban, akik elsős koruk óta iskolánk tanulóinak mondhatják magukat. Először a színészi produkcióidra figyeltem fel: alsóban török basát és Szent Miklós püspököt is alakítottál. Felsőben történelemből találtuk meg először a közös hangot, sokszor hozzászóltál a témához és többször láttam, hogy érdekel a történelem, legutóbb a hazafiság programjához szóltál hozzá többször is jókat. Életedben azonban úgy tűnik, a mezőgazdaság lesz a középpontban, ami neked is elhozhatja a tartalmas életet, mert szereted és tudod is tenni. Emiatt bízom benne, hogy Seregélyesen is veszed az akadályokat, csak a felületességed győzd le hozzá.

TRIFUNOV RICHÁRD: harmadik osztályban csatlakoztál a csapathoz. Kristófhoz hasonlóan téged is érdekelnek a küzdő- és harci sportok és a számítógépes játékok világában is kiismered magad. Vidám alaptermészetedből fakadóan gyakran vicces videókkal dobtad fel a hangulatodat. Középiskolában két dologból meríts majd erőt, amit itt gyakran tapasztalhattál. Az egyik, hogy ha megbeszéljük a dolgokat és meghallgatjuk egymást, mindig megoldhatjuk a vitákat. A másik pedig, hogy kitartással és szorgalommal sok minden legyőzhető és ebben szüleid mindig ott lesznek mögötted. Te is oda nyertél felvételt, amelyik suli a legszimpatikusabb volt, kitartást hozzá!

VARGA MILÁN: hatodiktól lettél az osztály tagja. Mögötted is mindig ott voltam, hogy sikerrel tudd venni az akadályokat és megszerezhesd a bizonyítványt, ebben Kata tanárnőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ez ma sikerült és azért jó dolog, mert így már minden bizonnyal meg tudod szerezni a jogosítványt is (bár banketten láttuk, hogy a lovasfogat irányítása is simán megy). Jogosítvánnyal és a mezőgazdász szakma elvégzésével te is azzal foglalkozhatsz a munkád során, amit a legjobban szeretsz végezni. Fizikai munkában mi is mindig számíthattunk rád, Pityuval közösen profi módon kaszáltátok az udvart tavaly. Neked is sok sikert Simontornyán!

 

Kedves ballagó tanulók! Összefoglalva az elhangzottakat: utoljára még egy dolgot kérek tőletek, ami ugyan nem kevés: „Tegyétek meg azokat a dolgokat, amelyekre a tehetségetekből adódóan képesek vagytok! Hozzátok ki magatokból a maximumot!”

Hogyan tudtok ennek az elvárásnak megfelelni? Bizalommal, hogy felismerjétek, kik azok, akik igazán segítenek nektek. Odafigyeléssel, hogy meg tudjátok különböztetni az igaz barátokat a haveri köröktől, akik csak a rossz irányba sodornának benneteket. Hittel, hogy elhiggyétek, képesek vagytok a céljaid megvalósítására, kitartással, hogy soha ne adjátok fel. És sok-sok szeretettel, hogy mindig pozitív energiákkal legyetek feltöltve. S ha úgy érzitek, látogassatok vissza hozzánk, osszátok meg velünk sikereiteket, hogy együtt örülhessünk veletek. De gyertek vissza nyugodtan akkor is, ha segítségre lenne szükségetek. Bár hamarosan becsukom utánatok az iskola kapuját, nem fogom azt tonnányi lakatokkal leláncolni, keressetek fel bennünket bátran.

 Viszontlátásra!

 

A főigazgatói köszöntőt követően az 1. osztályosok Bodokiné Szakács Beáta felkészítése mellett egy kis műsorral és ajándékkal is kedveskedtek a legnagyobbaknak.

Ezt követően a nyolcadikosok búcsúja következett, akik a tanáraikhoz, az iskola dolgozóihoz, osztályfőnökeikhez és szüleikhez is kifejezték köszönetnyilvánításukat.

A 8. osztályosok búcsúszövege, amit ők írtak közösen az utolsó magyaróráikon:

 

Kedves Vendégeink, Családtagjaink, Tanáraink, Diáktársaink!

 

Nyolc évvel ezelőtt, amikor néhányunk először jött be ebbe az iskolába az évnyitóra, nem gondoltuk, hogy ennyi minden fog ránk várni. Móni tanárnő és a többi tanítóink nagy odaadással tanítottak meg bennünket az alapismeretekre. Megtanultuk, hogy legyenek saját vágyaink, céljaink, s mindezeket magunknak kell elérni. A szép emlékek, amiket az órákon szereztünk örökké bennünk maradnak. Alsó tagozatban gondtalan diákokként nem is sejtettük, mi fog ránk várni majd felsőben. De eljött az a pillanat, hogy megtudjuk.

Tündi nénit kaptuk meg osztályfőnökünkként, majd Attila tanár úr vett át bennünket, akiért hálásak vagyunk, mert mindig kiállt értünk és segített. Nem mindig voltak zökkenőmentesek a napjaink, de reméljük, hogy a jó emlékek fognak eszükbe jutni rólunk, akárhányszor ránk gondolnak. Igyekeztünk ugyanis a rosszaságaink mellett jót is tenni, hogy hibáinkat kijavítsuk.

Megköszönöm szüleinknek a mindennapi törődésüket, a gondoskodást, a féltő nevelést. Köszönöm szüleinknek, hogy biztattak bennünket, ott álltak mögöttünk, amikor a legjobban kellett, s ahogy növekedtünk és lázadoztunk, a vitákat is vállalva igyekeztek a helyes úton tartani bennünket.

Alig hisszük el, hogy máris eltelt ez az élményekkel teli nyolc évünk, és hogy ma szólt utoljára az iskolai csengő számunkra. Hihetetlen, hogy szeptember 1-jén már nem együtt leszünk. Onnantól egy új időszak kezdődik, egy új társaságban. Ezzel az időszakkal a gyermekkorunk is lezáródik.  Itt hagyva ezt az iskolát, mi rálépünk új, választott utunkra.

Mielőtt azonban elindulnánk, az iskola tanáraitól és dolgozóitól szeretnénk egyenként is elköszönni:

BALÁZSNÉ ARANYOS JUDIT: Kedves Judit néni! Köszönjük, hogy felkészített minket a matekfelvételire, és köszönik szépen azok, akiket minden péntek reggel behozott magával gyakorolni. Jók voltak a tanórai töri sztorik is amiket azért osztott meg velünk, hogy mi is halljunk róla. Jól megtaláltuk magával a hangot.

BARÁTHNÉ BARNA KRISZTINA: Kedves Kriszti néni! Mindig egy kicsit barátként tekintett ránk. Segítőkész és elnéző volt velünk szemben. Mindenben próbált segíteni és bármit megoszthattunk magával. Akármilyen sokan voltunk mindegyikőnkre szánt külön időt. A humor minden óra fénypontja volt. Köszönünk szépen mindent!

BODOKINÉ SZAKÁCS BEÁTA: Kedves Bea néni! Amikor segítség kellett, sosem utasított vissza minket. Sokunkat Erzsébet táborba is elvitt kikapcsolódni. Az osztálykirándulásokhoz is gyakran hozzájárult, hisz Bea néni nem fél vezetni a kisbuszt. Bár nem tanított minket sokáig, de sokat köszönhetünk magának!

BOROS TAMÁS: Kedves Tomi tanár úr! Az unalmas órák is viccesen teltek el magával, mindig hozzájárult az élő Mónika-showhoz. Bármiben számíthattunk magára, akár iskolai és akár otthoni dolgokban is. Azokon a napokon, amikor természet óránk volt, mindegy, hogy fizika, kémia vagy éppen biológia, mi örültünk a napnak, mert magával minden óra jó volt. Ha Arkhimédész törvényéről beszél, mindig gondoljon ránk és a csattogós kacsára.

BÖLCSKEI JÓZSEF: Kedves Józsi bá! Igaz, hogy csak 1 évet volt velünk, de mély nyomot hagytak bennünk azok a vad testnevelés órák. Nagyon szerettük a sárcsatákat amiket pár percig elnézett, majd tudatta velünk, hogy ez így nem lesz jó. Sajnáljuk, hogy néhanapján felidegesítettük, de reméljük maga is jól érezte magát a társaságunkban. Köszönjük!

GAJDOS KATALIN: Kedves Katica néni! Magával 2 évet voltunk együtt, viszont az órák mindig kellemesen teltek el. Volt mikor csak beszélgettünk és együtt nevettünk egész órán. Köszönjük!

KOCSIS KATA: Kedves Kata tanárnő! Mindig segített nekünk a házifeladatban, lehetett magával jókat viccelődni. Ha kész volt a házi mindig hagyta a szabadfoglalkozást. Mindenkivel nagyon segítőkész volt. Köszönjük!

MADARASINÉ BARNA MATILD: Kedves Matild néni! Nem tanított minket, de mégis belelopta magát a szívünkbe jóindulatú segítőkészségével. Néha az anyuka szerepet is vállalta, és ellátott minket mindenféle tanáccsal. A fánkok is mindig finomak voltak. Határtalan szeretete soha ne apadjon ki! Köszönjük!

NAGYNÉ SÁNDOR BOGLÁRKA: Kedves Bogi néni! Minden alkalommal jószívű és kedves volt velünk, rengeteget beszélgettünk az élet nagy dolgairól. Köszönjük a sok megértést. Mindig maradjon ilyen jószívű!

PIROSNÉ KOCSIS ANNA: Kedves Anci néni! Bennünket nem tanított, de köszönjük szépen, hogy a ballagásunk előkészítésében sokat segített a hetedik osztályosoknak.

SZLOBODA MARIANNA: Kedves Marianna néni! Igaz szigorú volt velünk, de a móka és a humor soha nem maradt ki az órákból. Ha ügyességre és kreativitásra volt szükségünk magára mindig számíthattunk. Köszönjük a szép dekorációkat, amivel szebbé tette iskolánkat.

SZŐKE GENOVÉVA: Kedves Dzseni néni! Köszönjük, hogy kitartóan és türelemmel készített fel minket a Ki mit tud-ra. Igaz, hogy táncot tanultunk, de mégis tanulhattunk magától mást is, sosem felejtjük el azt a sok türelmet és szeretetet, amit magától kaptunk. Köszönjük!

VÁGÁSINÉ MADARASI ANETT: Kedves Netti tanárnő! Maga volt aki behozta az idegen nyelvet az életünkbe. Az angol órák mindig izgalmasan és szórakoztatóan teltek el. A rajz órákat sem felejtettük el, azok is viccesek és érdekesek voltak. Mióta nem tanít minket, azóta édesanya lett. Szívből gratulálunk és kívánunk minden jót!

VARGYAS JÁNOSNÉ: Kedves Angéla néni! Nagyon szerettük az óráit, mert izgalmas és vicces filmeket néztünk rajta, amiken néha jókat aludhattunk is. Hiányozni fognak ezek az órák. Köszönjük a vidám órákat!

HELTER ISTVÁN: Kedves István atya! Köszönjük, hogy mindig próbált jó útra terelni minket és hogy mindig türelmes volt velünk, mikor meg sem mukkantunk a kérdéseire. Örülünk, hogy ismét köztünk van. Mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk!

BÉDA LAJOSNÉ: Kedves Marianna néni! Köszönjük, hogy kitakarította utánunk az osztálytermeket. Köszönjük, amit iskolánk kinézetéért tett, és azt is hogy tanított minket figyelni a rendre.

CSÖNGE JÁNOSNÉ: Kedves Zsuzsa néni! Köszönjük, hogy segített tisztán tartani iskolánkat, hogy tiszta körülmények között tanuljunk.

NYÁRI ZOLTÁNNÉ: Kedves Zsuzsa néni! Köszönjük, hogy tisztán tartotta nekünk az ebédlőt. Mindig próbált nekünk repetát adni, aminek ebédnél menzásaink mindig nagyon örültek. Tízórainál még a nem menzások is.

MILLEI DOMINIKA: Kedves Dominika néni! Másodikosok voltunk mikor először jött iskolánkba. Nagyon szerettük vele a napközit, de sajnos elment főiskolára. Viszont idén újra köztünk tudtuk és onnan folytattuk, ahol abbahagytuk. Ha kértünk valamit, nem kellett várnunk, egyből a segítségünkre sietett. Köszönjük!

KOCSISNÉ MADARASI MÓNIKA: Kedves Móni néni! Kicsi elsősök voltunk, amikor magához kerültünk, segített túllenni az óvodán és komolyodni az iskolához. Megtanított minket írni és olvasni. A pótanyukánk volt 4 éven át. Majd azután is újabb 4 éven át a gondjaikkal, a problémáinkkal ugyanúgy fordulhattunk magához. Elsősként úgy gondoltuk soha nem jön el az a pillanat, hogy, mi végzős diákok leszünk, és örökre búcsút veszünk iskolánktól. Mónin néni, eljött a pillanat, köszönjük, hogy velünk volt!

JÁKOB ZOLTÁNNÉ: Kedves Tünde néni! 2 évig volt az osztályfőnökünk, de sajnos 6. év végén elbúcsúztunk öntől, mint osztályfőnök. Jó sokat el lehetett magával beszélgetni, annak ellenére, hogy már nem volt osztályfőnökünk, ugyanúgy foglalkozott az osztály közösségével. Köszönjük szépen!

KISS ATTILA: Kedves Attila tanár úr! Köszönjük, hogy mindig mellettünk állt akkor is, amikor mi azt nem érdemeltük meg. Ha valaki, akkor maga volt az, aki bennünk tartotta a reményt a legsötétebb időkben is. Aki minden dolog ellenére türelemmel és szeretettel állt hozzánk. Törődött velünk. Hiányozni fognak a jó töri órák, amikor minden anyagba becsempészett valami humorosat, amiken jókat nevettünk. Sosem felejtette el a születésnapjainkat. Úgy bánt velünk mintha csak a saját gyermekei lennénk. Sosem felejtjük el. Köszönünk mindent!

 

Kedves Tanáraink! Kedves dolgozók! Még egyszer köszönjük a munkájukat! Viszontlátásra!

 

A 8. osztályosok szárnyra bocsátását jelképesen, szappanbuborék röptetéssel is kifejeztük, majd az osztályszalag felkötése után a hozzátartozók, rokonok is átadhatták virágaikat, ajándékaikat, Kiss Attila főigazgató és osztályfőnök kikísérte a ballagókat iskolánk kapuján. Ezt követően mindenki sietett haza, hiszen a ballagási ebéd sem veszhetett kárba.

A nyári feltöltődés után a középiskolákban lehet bizonyítani a rátermettségét mindenkinek – hisszük, hogy sikerrel!

 

További képek a Ballagás galériában! (köszönjük Kocsis Katának és Boros Tamásnak!)

 

 

Kedves 8. osztályosok!

 

Hagyományainkhoz híven számotokra is készült egy emlékvideó az itt töltött évek képeiből. Bár számotokra ez nem igazán meglepetés, mert ti kértétek, hogy újítsunk azzal, hogy a tablóra is tegyük fel QR kód formájában, azért megosztom honlapunkon is.

 

 

Diákhetünk záró alkalma évek óta hagyományosan a diákönkormányzat által szervezett gyermeknap.

A délelőtt folyamán először játékos akadályversenyen indulhattak az osztályok és mérhették össze, mennyire ügyesek célzásban, gyöngyfűzésben, különböző kirakós feladatokban, tárgyfelismerőben stb.

 

 

Majd az óvodások után iskolásaink is kipróbálhatták a Husvéth Imre polgármester úr által felállított légvárat. Köszönjük az önkormányzatnak a lehetőséget!

 

 

Ebéd után muffint kaptak desszertnek a tanulók, ezúton is köszönjük a szülők felajánlását és segítségét.

 

 

Délután tanár-diák vetélkedő keretében a sportpályán töltöttünk el vidám pillanatokat.

 

 

A nap végén még fagyit is kaptak a gyerekek.

 

További képek a Gyermeknap galériában!

A mai nap a méhészkedés műhelytitkaiba nyerhettek betekintést gyermekeink a kisszékelyi Filip Méhészet jóvoltából. Először egy kis elméleti áttekintéssel hangolódtunk a témára: mit tudunk a méhekről, a méhcsalád tagjai, a méz fajtái, elkészítése, a méhviasz felhasználása, a méhész felszerelése és eszközei stb. Ezt követően pedig a gyakorlatban is felpróbálhatták ovisaink és iskolásaink a méhész öltözetét, tanulmányozhatták a kaptárbeli nyüzsgő raj mozgását, láthattak méhviasz figurákat, pörgethettek ki mézet és meg is kóstolhattak többféle mézfajtát valamint akár virágport is. A gyerekek élvezték a bemutatót, köszönjük szépen Filip Zsoltnak!

 

 

További képek a Méhészbemutató galériában!

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja, és rozsda marja, s ahol betörnek, és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly, és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is.” (Mt 6, 19-21)

 

Ma délelőtt a diákhét rendezvényei között Kincskeresők címmel egy nagyon kedves színdarabbal ajándékozták meg óvodásainkat és alsósainkat Mórocz Tamás és Oravecki Attila bodajki lelkipásztorok. Ebben a játékos, szívmelengető történetben, a gyerekeket arra vezették rá az előadók, hogy az igazi kincs nem aranyban vagy drágakövekben rejlik, hanem a szívünk mélyén található.

 

 

Mint a videófelvételen is látható, a gyerekek nagyon jól érezték magukat ezen a kis bemutatón. Mindenki bekapcsolódott a történet során a játékba, aktívan húztak értékes tulajdonságokat, nyitott szívvel, befogadóan fordultak a mondanivaló felé. Bízzunk benne, hogy ez a nyitottság a jó iránt végig kíséri őket életük során. Hiszen ahogy a kis hercegről szóló örökbecsű történetből is tudjuk: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

 

Köszönjük Tamás atyáéknak ezt a lélekvidító előadást, s valamint azt, hogy hozzájárultak az előadás felvételéhez, így azt meg tudjuk osztani azokkal a tanulóinkkal is, akik ma nem lehettek jelen az alkalmon.

 

 

További képek a Kincskeresők galériában!

Ma délelőtt a diákhét keretében Jákob Zoltánné vezetésével felsős tanulóink palacsintát süthettek. Az alsósok sem maradtak ki a lakomából, a nagyok nemcsak maguknak, hanem nekik is sütöttek a finom csemegéből, így remélhetőleg senki nem maradt éhesen.

 

További képek a Palacsintázás galériában!

Taníts meg, hogy felfedezzük minden dolog értékét,

hogy ámulattal tekintsünk rájuk,

hogy felismerjük: szoros egységben vagyunk minden teremtménnyel

végtelen világosságod felé vezető utunkon!

 (Ferenc pápa: Ima földünkért – részlet)

 

A tanév végét záró diákhét hétfői napján Kiss Attila tanár úr a teremtésvédelem fogalmát járta körül a tornateremben megtartott előadáson. Kezdetként két Ferenc nevezetű személyre hívta fel a figyelmet: Assisi Szent Ferencre, aki dúsgazdag kereskedőcsalád tagjából lett a szegényeket támogató ferences rend alapítója, s Naphimnusz című hálaadó imájában köszönte meg Istennek a teremtett világ szépségeit. Majd a közelmúltban elhunyt Ferenc pápáról emlékezett meg, aki pápai nevét Szent Ferencről vette fel, s Laudato si (Áldott légy) című írásával arra hívta fel az emberiség figyelmét, hogy világunkat csak ajándékba kaptuk, s meg kell őrizni annak javait utódainknak is. A gyerekek számára a Katolikus Pedagógiai Intézet által magyarosított rajzfilm levetítésével hozta közelebb ezt a témát.

 

 

A tanár úr emlékeztette a gyerekeket egy saját kis videóval arra is, hogy korábban is igyekeztünk őket a teremtett világ értékeinek védelmére nevelni, de a jövőben ezt a tevékenységünket szeretnénk még jobban kiszélesíteni. A tudatos vásárlás, az energiatakarékosság, a pazarlás, pl. az élelmiszerek kidobásának megakadályozása, a természet csodáinak tanulmányozása, a növény- és állatvilág védelme mind-mind elősegítheti Földünk szebb jövőjét.

 

 

Lelki ráhangolódásnak a 104. zsoltárt is elmondtuk Vargyasné Angéla tanárnő vezetésével, illetve minden osztály kapott egy feladatot: dolgozzon ki figyelemfelkeltő plakátot arról, mi mindent tehetünk teremtett világunkért. A témaköröket (hulladékkezelés, környezetvédelem, a víz védelme, a növény- és állatvilág sokszínűségének megőrzése, az energiatakarékosság, az emberek életkörülményeinek visszásságai) az említett Laudato si tartalma alapján kapták meg a diákok.

Az elkészült plakátokat az iskola folyosóján ki is állítottuk. Hagyományteremtő kezdetnek jól megfelelt a témanap, a jövő tanévekben pedig még részletesebben is körül járjuk majd a Laudato si főbb témaköreit, hogy tanulóink megértsék: nagyon szoros kapcsolatban vagyunk embertársainkkal és a természettel. Ezért is fontos, hogy ne csak saját életünkre összpontosítsunk, hanem figyeljük meg és óvjuk meg a természetet és környezetünket is. A világ sorsa kézben tartásunkban van; a cselekedeteinknek következményei vannak. Ha a természettől elszakadunk, és nem vigyázunk rá, nemcsak bolygónkat tesszük tönkre, hanem Istentől is elszakadunk, aki azért helyezte az embert az édenkertbe, hogy azt művelje és őrizze.

 

További képek a Teremtésvédelmi témanap galériában!

A környezettudatosságra nevelés a gyermekeinknél kezdődik.  Életvitel és technika óra keretein belül, minden évfolyam kivette a részét a kialakítandó iskolakert és a hozzá tartozó park szép tiszta és rendezett legyen. 

Alsósaink szorgalmasan gyűjtötték a lehullott száraz faágakat, köveket, igy tisztították meg a területet a fűnyíró traktor előtt. A kistraktorral Varga Zoltán segítette munkánkat szülői felajánlással, ezúton is hálásan köszönjük a támogatását.

A levágott fű össze gyűjtése nagy feladat volt, több órát is igénybe vett. Kis kezekbe gereblyék kerültek, talicskába rakodták a szállításhoz a füvet. amit a nagyobb gyerek eltoltak a komposztálóba.

Virágokat és kultúrnövényeket a gyomnövényektől mindenki ügyesen megkülönböztette, valamint a sövénymetszés fortélyait is többen megtanulták a tanév során.

Jelenleg a szorgalmas kezek által rendbe rakott területen, a nyári árnyékban hűsölhetünk. Ballagási ünnepségünk is itt kerül megrendezésre szombat délelőtt.

 

Szloboda Marianna

 

Főigazgatói kiegészítés:

Jövő tanévben az óvodához hasonlóan mi is szeretnénk pályázni az Iskolakert programban, s reményeink szerint a sikeres pályázat után tovább folytathatjuk a park és az iskolaudvar csinosítását, rendbetételét.

Az év folyamán elkészül az iskola zárt kerítése is, így nem kell attól tartanunk, hogy esetleges vandál kezek tönkreteszik majd munkánkat az iskolaidőn kívül. Sajnos egyre többször tapasztaljuk azt, hogy munkánkat nem tudja mindenki megbecsülni azzal, hogy ne járja össze a parkot vagy ne hagyjon rendetlenséget maga után a játszótéren. Így - ahogy a környék összes többi oktatási intézménye is teszi - mi is zárttá tesszük majd az iskolaudvart, mivel szeretnénk értékeinket hosszabb távra is megvédeni.

 

Kiss Attila

  

További képek az Iskolakert galériában!

Csütörtökön csapatépítő napot tartottunk osztályunkban. A reggeli játékos táncórák után átmentünk Móni tanító néniékhez, ahol először különféle társasjátékokkal játszottunk, kártyáztunk. Majd Kata tanárnő megmutatta az állatait (sün, teknős, agáma, gekkó). Az ebédet Kata néni és Dominika néni készítette: spagettit, fagyit ettünk, és limonádét ittunk. Délután moziztunk egyet, megnéztük az Így neveld a sárkányodat című mesét. Persze, ha már mozi volt, akkor a popcorn sem maradhatott el. Uzsonnára palacsintával és a kedvenc sportszeletünkkel kedveskedett Móni néni. Nagyon jó volt ez a nap, jól éreztük magunkat.

 

2-4. osztály

 

 

 

 

 

 

 

2025. június 13-án, az év második fatimai zarándoknapján Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek metropolita volt a vendégünk az alsószentiváni kegyhelyen. Ahogy az évek óta megszokott, iskolánk és óvodánk részéről is képviselte intézményünket több gyermek, a nagyobbak a rózsafüzér imádságban, a ministrálás feladataiban és a könyörgések felolvasásában is részt vettek.

 

 

A főtisztelendő érsek atyát Kristofory Valter c. prépost, h. esperes, püspöki biztos, püspöki tanácsos köszöntötte, Helter István atya és a jelenlévő zarándokok nevében. Valter atya megemlítette, hogy az alsószentiváni kegyhely egy olyan különleges hely, mely összegyűjti három egyházmegye zarándokait. Nemcsak a Székesfehérvári Egyházmegye, hanem a Pécsi és a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye zarándokai is rendszeresen részt vesznek az alsószentiváni zarándoknapokon és kérik a Boldogságos Szűzanya oltalmát, segítségét. Valter atya kiemelte, hogy nagyon fontos a hálaadás. A mai alkalommal hálát adunk azért is, hogy István atya öt hónapnyi kórházi kezelés után, újra itt tud velünk lenni.

Bábel Balázs érsek atya is szeretettel üdvözölt minden egybegyűltet a Fatimai Szűzanya jelenésének emléknapján, valamint Páduai Szent Antal ünnepén.

Páduai Szent Antal eszünkbe juttatja a Székesfehérvári Egyházmegye főpásztorát is, aki szintén június 13-án ünnepli névnapját. Az érsek úr telefonon köszöntötte Spányi Antal megyés püspökünket, aki megkérte arra, hogy adja át üdvözletét az alsószentiváni zarándokoknak és imádkozzunk egymásért gondjainkat, bajainkat letéve, és kegyelmet kérve kezdjük el a szentmisét a szentévi zarándoklatnak a jegyében.

Bábel Balázs prédikációjában elhangzott, hogy a mai nap számára hasonlít az orgonasíphoz, mert egy nagy orgonán, ha egyetlen hangot is lenyomunk, akkor vele együtt több más vele harmóniában lévő hang is megszólal. Ezért olyan csodálatos hangszer az orgona, hogy felidéz sok más hangot is ugyanabban a pillanatban. Erre a szép párhuzamra építve idézte fel az érsek úr a számára sokat jelentő Fatimai kegyhelyekhez kötődő emlékeit.

Elsőként a Szűzanya 1917-es megjelenését idézte fel, amikor három gyermeknek megmutatkozott Mária. Az érsek úr annak idején járt Fatimában, ahol megállapította, hogy milyen csodálatosan kivirágzott, kiépült az a kegyhely és a magyaroknak is ott van az emléke magával a keresztúttal, a Szent István kápolnával.  Az érsek atya hangsúlyozta a Fatimai Szűzanya üzenetét, hogy van remény: tartsunk bűnbánatot, térjünk meg és a

Jóisten segítségünkre lesz. A következő, ami Bábel Balázsnak eszébe jutott a Fatimai jelenések kapcsán, hogy Szent II. János Pál pápa a Fatimai Szűzanyának köszönte meg hogy megmenekült a gyilkos merényletkor.  Aztán a gondolatai innen az alsószentiváni kegyhelyhez szálltak, ahol már második alkalommal jár, Magyarország első Fatimai kegyhelyén. 1950-ben már a Fatimai Szűzanyát köszöntötték, ünnepelték a településen. A kastélyban kialakították a templomot, majd pedig ide szorgosan jártak a hívek, hogy a Fatimai Szűz Mária közbenjárását kérjék ügyes-bajos dolgaikban. Ennek már jubiláris ideje van, az idén 75 esztendő óta.

 A következő zarándokhelyként Balázs atya a Soroksár-Újtelepi kápolnát említette meg, ahol Magyarországon talán a legszebb Fatimai Szűz Mária templom található. Az érsek úr elmesélte a templomépítésének történetét, melyet barátja Marosi Gábor tervezett. Az érsek atya ismerte azt az atyát, aki mindezt elindította: Novák József váci plébános, aki hazatért az orosz fogságból, elhatározta, hogy valamiképpen szeretne emléket állítani a Fatimai Szűz Máriának, hogy megköszönje, hogy megszabadult. Elhatározta, hogy levelet ír a Fatimában élő püspöknek és megkéri, hogy küldjön szobrokat az ő kis kápolnájának, hogy majdan épülhessen ott egy nagy templom. Küldtek is szobrokat Fatimából, de sajnos a magyar hatóságok lefoglalták azokat. Az 1956-os időszakot követően jutott hozzá a szobrokhoz, el is kezdték templomépítésre gyűjteni az adományokat, de a megvalósítást Novák József már nem élhette meg. Végül egy másik plébános került oda, Farkas József atya, aki az érsek úr javaslatára Marosi Gábort kérte fel építésznek. A kivitelezés előtt a fatimai magyar püspöknél töltött 2 hetet az építész. Lelkigyakorlatokon vett részt és elmélkedett, ismereteket gyűjtött a Fatimai Szűzanyáról. Ezt követően pedig hazatért és megépítette a XX. kerületben a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Király Plébániatemplomot. A szép és modern templomot, amelynek a tetején ott áll a szűzanya szobra, mint egy messziről hívogatva az arra jövőket, hogy oda bemenjenek, és ott hálát adjanak.

Érsek atya végül még a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyében található fatimai kegyhelyet is megemlítette, Hercegszántó mellett, ahol  a világ legmagasabb, rozsdamentes acélból készült Mária szobra áll. Egy amerikai magyar kezdeményezésére készült el a hatalmas alkotás. Oda is minden hónapban érkeznek a zarándokok, hogy a magyar Szűzanyát köszöntsék és megfogadják intelmeit.

Fatimai Szűz Máriának az ünneplése az ilyen helyeken találja meg az igazi értelmét, hogy amit ő mond, azt fogadjuk meg, mert a mi korunkban hasonlatos nagy nehézségekkel és félelmetes világhelyzettel állunk szemben hasonlóképpen, mint az első világháború idején volt.

Szent Antal is kiváló tanúja volt Jézusnak, ékesszólásáról volt híres. Az akkori világ nagy hittérítője volt, hasonlóképpen, mint a Szűzanya.  Fontos, hogy hirdessük a szűzanyát boldognak és aztán a boldogsághirdetést próbáljuk követni. A hétköznapi emberek boldogsága nem azonos a Szűzanya boldogságkeresésével. Az embereknek csak az anyagi élvezeti dolgokhoz kapcsolódik először a boldogságtudata, legfeljebb a jó közérzethez, az egészséghez, kevéssé a lelki dolgokhoz. Valójában az igazi boldogság, az mindig lelki természetű, mert ez elveszíthetetlen és minden helyzetben fölemel bennünket Istenhez.

Az anyaság tiszteletéről is beszélt nekünk az érsek atya. A Szűzanya minden megjelenése is megerősít bennünket a legfőbb üzent betartására: „Tegyétek, amit Jézus mond!” Ezt mondja nekünk a Szűzanya ebben az órában is. Sajnos nehéz világot élünk. Sok dolgot ki tudnak találni a tudósok, de arra nem tudnak eljutni, hogy békességben legyünk egymással, hogy tudjunk megbocsátani, tudjunk egymással békében élni.

Itt az óra, hogy Krisztus hűséges tanúi és apostolai lehessünk mi is a világban és ebben segítsen bennünket a Fatimai Szűzanya üzenete, példája és égi közbenjárása! –zárta tanítását Bábel Balázs.

 

 

A szentmise végén megáldásra kerültek az itt vásárolt kegytárgyak, majd a záró körmenet és áldás után szentségimádáson is részt vehetett a szép számú zarándoksereg.

 

Turzainé Gazsó Kata

 

További képek a Júniusi búcsúnap galériában!

Június 11-én az alsószentiváni Mókus csoport Siófokra kirándult. A gyermekek szüleik,  testéreik, pedagógusaik kíséretében látogatták meg Magyarország legnagyobb tavát, a Balatont.
Az első állomásunk a Bella Állatkertbe vezetett, ahol testközelből figyelhettük meg a különlegesebbnél különlegesebb állatokat. Simogattunk púpútevét, lámákat, teknősöket, kapibarákat, kecskéket, nyuszikat és még sorolhatnám mi mindent. Gyönyörködtünk a koi-pontyokban, struccokban, pávákban, papagájokban stb. Minden gyermek utazhatott egy-egy póniló hátán. Volt, aki Bárót választotta, de olyan is akadt, aki Boci hátán lovagolt. Igazán különleges állatkertben járhattunk, ahol közöttünk sétáltak a tevék, lámák, kutyák, tyúkok. Barátsággal, türelemmel fordultak az állatok a jövevényekhez. Nagyszerű élmény volt ez felnőttnek és gyermeknek egyaránt.🐴🐫🦌
A második állomásunk a siófoki kikötő volt. Itt felszálltunk egy városnéző kisvonatra, ami bevitte kiránduló csoportunkat Siófok belvárosába. Itt megtekintettük a Víztornyot és a város főbb épületeit. És ha már Siófok és Balaton, úgy határoztunk, hogy kiszállunk és megmártóztatjuk a lábunkat a vízben. Nos, akadt olyan is, aki nem csak a lábát mártotta vízbe...🤭 A gyerkőcök és szüleik is nagyon élvezték a kellemes balatoni látképet, a hattyúk látványát és a víz hőfokát.⛵🏖
Megszárítkozva visszaszálltunk kisvonatunkba és újra a kikötő felé vettük az irányt. Visszaérkezve, a Balaton legforgalmasabb kikötőjében megforduló számos hajót megfigyelhettünk. Egy kis fakultatív program után indultunk vissza bérelt buszunkkal Alsószentivánra.🚢
Kedves Szülők! Köszönjük, hogy hozzájárultatok ahhoz, hogy gyermekeitek ilyen nagyszerű programban vehettek részt. Köszönjük, hogy velünk tartottatok! ❤️
 
Turzainé Gazsó Kata
 
További képek a Siófoki kirándulás galériában!

A hazaszeretetre nevelés fontos része pedagógiai tevékenységünknek. Intézményünk neve többek között a Boldogasszony anyánk című régi katolikus énekre is utal, amely egykoron nemzeti himnuszunknak számított. Így elnevezésünk magyarságunkat is kifejezi, nemzeti hagyományaink tisztelete és megbecsülése iránti elkötelezettségünket is mutatja. Ennek szellemében iskolánk tanulói 13 éve részt vesznek a Kárpát-medencei hadtörténelmi rajzpályázaton, amelynek fő szervezője a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezetének Ifjúsági Tagozata. Amikor az idei rajzpályázat eredményhirdetését egyeztettük, Oláh László tagozatvezető úr felajánlotta számunkra a Hazafiság Iskolája program megtartását iskolánkban. Erre a kezdeményezésre természetesen egyből köszönettel igent mondtam, s június 11-én így kerülhetett sor iskolánkban egy élményekben gazdag program megtartására.

 

 

Alsósoknak és felsősöknek egyaránt 4 foglalkozást szerveztek meg a HTBK Ifjúsági Tagozatának munkatársai, ahol az osztályok forgószínpadszerűen váltották egymást. Az állomásokon a következő programok várták tanulóinkat:

1. „Harczalaki" kiképzés az 1848/49-es szabályzat alapján: ez a foglalkozás lehetőséget adott az 1848/49-es szabadságharc alapvető gyalogos katonai tevékenységébe való bepillantásra, s ezzel együtt a korszak jobb megismerésére. A résztvevők egy habszivacs szuronyú fapuskát kaptak gyakorolni, mellyel elsajátíthatták az alapállást, a fordulatokat állóhelyben, a tiszteletadást, a "szuronyt szegezz"-t és a szuronyrohamot is.

 

 

 

2. A legmagyarabb fegyvernem: a huszárság: először elméleti áttekintést kaptak gyerekek a legismertebb és legmagyarabb fegyvernemről, a kialakulásáról és 500 éves történetéről, a fegyverzetéről, a ruházatáról és harcmódjáról. Megtudhatták többek között, milyen fontos egy huszár számára a ló, milyen fegyverekkel kellett bánni egy huszárnak, hogyan próbálták védeni a könnyű öltözékű huszárokat a csatában (fabélés a csákóban, fémszálak a sujtásokban) és még számos érdekességet. Majd fakardok használatán keresztül gyakorolhatták a tanulók a huszárvágást: ez a technika hat mozdulatból álló gyakorlati mozdulatsor, melyet a huszárok minden nap 300-szor jobb és bal kézzel is végrehajtottak.

 

 

 

3. Felsősöknek: A XX. század lövészárokharcai. A téma főként az I. világháború lövészárokharcaiba vezette vissza a tanulókat, bemutatva annak mindennapjait, a küzdelmeket, s érzékeltetve azt, hogy a világháborúk résztvevői és elszenvedői az Ő felmenőik. Megtudhattuk, hogy mi a szerepe egy lövészároknak, hogyan került kialakításra, milyen volt benne az élet, hogyan ünnepelték pl. a katonák a karácsonyt. Gyakorlati példákon át arra is rádöbbenhettek a tanulók: nagyon sok összefüggés van a katonai és a civil életforma között, számos találmányt a hadseregben fejlesztettek ki először, s nem véletlenül akkora a katonai konzervdobozok átmérője, mint bizonyos lőszereké, fegyvereké…

Az alsósok számára A „Kisdobos" című korábbi diafilmet hozták el a szervezők, amelyet felújítottak, hanggal tettek élvezetesebbé, a korosztályuknak megfelelően. A 10 perces filmecske után beszélgettek a gyerekekkel a korszakról és az abban szereplő gyermekekről.

 

4. Felsősöknek fegyvertörténeti előadással készült Oláh László, aki precízen, táblára rajzolva ismertette a fő fegyvertípusokat. Az emberiség története párhuzamos a fegyverkezés és a háborúk történetével, s a történelem folyamatát és folyamatosságát könnyebb megérteni a fegyvertörténet ismeretével, mely sok érdekességet is tartalmaz. Megtudhattuk, mi a különbség a kard és a szablya között, hogyan lehet csoportosítani a fegyvereket. Az előadás végén a tanulók lézerpuskákat is kipróbálhattak a céllövés gyakorlására.

 

 

Alsósaink ezen az állomáson Hadtörténelmi-katonás játékokkal tölthették el az időt. Hoztak a szervezők katonás (a pákozdi Katonai Emlékparkra utaló) memóriakártyát, képkirakókat, szemléltették a Velencei-hegység élővilágát, a pákozdi katonai emlékpark szűkebb környezetét.

 

 

Mind a négy állomáson, kicsiknél és nagyoknál egyaránt közös volt az a tapasztalat, hogy a gyerekek és tanáraik is egyaránt élvezték a tartalmas programokat. Mindennek sikerét én abban látom, hogy vendégeink szívből végzik a Hazafiság Iskolája Program kivitelezését, szívesen átadják tudásukat, szeretik ezt megtenni. Innen pedig már csak egy lépés az, hogy élménypedagógiával, a gyerekekkel a közös hangot gyorsan megtalálva valósítsák meg a hazaszeretetre és történelmi hagyományaink tiszteletére való nevelést, amely kiemelt pedagógiai cél iskolánkban is.

Még egyszer köszönjük a HTBK székesfehérvári szervezete Ifjúsági Tagozatának a színvonalas programot, a tanulók által megélt élményeket. Mellettük ugyancsak szeretnénk köszönetet mondani a HTBK elnökének, Dr. Karsai Béla úrnak, valamint a Fejér Vármegyei Területi Védelmi Bizottság titkárának, Tóth Erik úrnak, hogy ez a tartalmas rendezvény kis iskolánkban megvalósulhatott.

Kiss Attila

 

További képek a Hazafiság Iskolája galériában!

Csengetési rend

1. óra:           8 – 8.45

2. óra:           9 – 9.45

3. óra:         10 – 10.45

4. óra:         11 – 11.45

5. óra:         12 – 12.45

6. óra:         13 – 13.45

7. óra:         14 – 14.45

Kapcsolat

 7012 Alsószentiván, Béke u. 112.

 info@fatimai.hu

  +36-25/504-710

  www.fatimai.hu

©2021 Fatimai Boldogasszony Általános Iskola

Az oldal sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmények érdekében. Részletekért nézze meg az adatvédelmi nyilatkozatunkat. További részletek.